Szólj hozzá
Molnár B Antal [ 2012-05-15 19:54 ]
Dsida Jenő: Legyetek őszinték
Lássátok, fáradt vagyok már
s nem bírok szavaitok labirintján
tévelyegni. Szeretem a nyugodt,
nyílegyenes, biztos utakat.
Legyetek őszinték, ne zúdítsatok
rám cifra szép szavakat,
mert el tudom viselni a meztelen
igét és ti is el kell, hogy viseljétek.
Amikor beszélek, ne nézzetek
a hátam mögé: az nyugtalanít.
Állítástok legyen: igen, igen -
és tagadástok: nem, nem.
Mindnyájan biztosan meghalunk.
Esik a hó, itt pattog a tűz
és mindnyájan testvérek volnánk
és nyájas, jó apánk az Isten.
Molnár B Antal [ 2012-05-15 19:53 ]
Henri Viscandi Meghallgatott imádság
Erőt kértem az Úrtól,-
s Ő nehézségeket adott,
melyeken megedződtem.
Bölcsességért imádkoztam,
és problémákat adott,
melyeket megtanultam megoldani
Előmenetelt óhajtottam,-
gondolkozó agyat és testi erőt
kaptam, hogy dolgozzam.
Bátorságot kértem,-
és Isten veszélyeket adott,
melyeket legyőztem.
Szeretetre vágytam,-
és kaptam az Úrtól bajbajutott
embereket, hogy segítsek rajtuk.
Kegyes jóindulata helyett
alkalmakat kaptam a jóra,
Semmit nem kaptam, amit kértem
és mindent megkaptam, amire
szükségem volt.
Meghallgatta imádságomat!
Molnár B Antal [ 2012-05-15 19:52 ]
Assisi Szent Ferenc Tégy engem békéd eszközévé
Uram,
tégy a béke eszközévé.
hogy szeretetet vigyek oda,
ahol gyűlölet van,
hogy megbocsássak,
ahol bűn van,
hogy egyesítsek,
ahol széthúzás van
hogy igazságot hozzak,
ahol tévedés van,
hogy hitet vigyek,
ahol sötétség van,
hogy örömet vigyek oda,
ahol szenvedés van
Nem azért, hogy vigasztalódjam,
hanem, hogy vigasztaljak;
nem azért, hogy megértsenek,
hanem, hogy megértsek
nem azért, hogy szeressenek,
hanem, hogy szeressek;
csak ez a fontos,
mert amikor adunk - kapunk,
amikor megbocsátunk - bocsánatot nyerünk,
amikor meghalunk - új életre kelünk.
kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor, magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.
Ez a magától: az a Kegyelem.
Molnár B Antal [ 2012-05-15 19:52 ]
Szentmihályi Szabó Péter Köszönöm
Köszönöm, Uram, ezt a halk zenét,
az éjszakai friss levegőt, a csendet,
köszönöm, bárhogyan is - az életemet.
Tanú lehettem a végtelen egyetlen röpke pillanatában:
kipillanthattam a gyorsvonat ablakain.
Köszönöm, hogy éltem.
A füveket, madarakat,
a folyókat, tengereket,
testvér-embereket és testvér-könyveket,
a templomokat és menedékhelyeket.
Köszönöm a Helyet és az Időt.
Köszönöm, hogy engedtél vétkezni ellened,
próbaidőre bocsátottál, s látod,
a nevedben énekelek.
Köszönöm, bárhogyan is - az életemet.
Köszönöm anyámat, apámat,
feleségemet, gyermekeimet,
barátaimat, ellenségeimet,
köszönöm, hogy most is Veled lehetek.
Látod, Neked énekelek.
Köszönöm, bárhogyan is - az életemet.
Áprily Lajos: Imádkozom,legyek vidám
Én Istenem, legyek vidám,
házamat vidítni tudjam.
Mosolyogjak, ha bántanak
és senkire se haragudjam.
Arcom ne lássa senki sem
bánkódni gondon és hiányon.
Legyen szelíd vasárnapom,
ha mosolyog a kisleányom.
Én Istenem, legyek vidám,
ma minden gondot tűzre vessek.
Nyújtsam ki kincstelen kezem
s szegényen is nagyon szeressek.
Tudom, sokat bűvölt a gyász,
a hollós téli bút daloltam.
A bátrakkal hadd mondom el:
panaszkodtam, mert balga voltam.
Én Istenem, legyek vidám,
ujjongjon újra puszta lelkem,
mint rég, mikor falum felett
az első forrásvízre leltem.
Ködökbe csillanó sugár,
víg fecskeszó bolond viharban,
tudatlan gyermekhang legyek
a jajgató világzavarban.
Molnár B Antal [ 2012-05-15 19:51 ]
„Mi azonban, a kik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe.” 1Thes 5,8
Itt a tavasz, egyre hosszabbodnak a napjaink és egyre melegebben süt ránk az égi áldás. Reggelente, mikor beköszön ablakunkon a napsugár, még a kedélyünk is megváltozik; vidámabbak, mosolygósak leszünk.
Mi, hívő emberek, a nappal gyermekei vagyunk, a fény gyermekei, akik a világosságban érzik jól magukat igazán. Életünknek része ugyan a sötétség és az árnyék is, de Isten Igéjének fénye mutat kiutat az ellenség világából a „teljes dél” ragyogó országa felé, ahol Megváltónk vár ránk.
A világosság része az éberség, a józan gondolkodás, mert az árnyak világa megtévesztő félhomályban akarja tartani az embereket. Ez ellen pedig szükségünk van tiszta fejre, a Szentírás tiszta gondolataira.
Habár az ellenség félelmetes és rémisztően gonosz fegyvereket használ ellenünk; mint amilyen a csábítás, vágyaink felébresztése, rossz irányba terelése, hibáink, gyengeségeink kihasználása; mégsem vagyunk teljesen védtelenek. Páncélként magukra ölthetjük a hitet és a szeretetet, fejünkbe nyomhatjuk üdvözülésünkbe vetett reménységünk sisakját. Ha csüggedünk terheink miatt, ott a gondoskodó Istenbe vetett hitünk minden eddigi tapasztalata. Ha csüggedünk, mert mások törnek, megbántanak, ott a megbocsátó szeretet fénye Urunk szemében és elkísér. Ha csüggedünk bűneink, hibáink miatt, ott van Krisztusunk szeretete, mely vérével törölte el mindazt, ami elválaszt minket Istentől. Mi kellene még ezen kívül, hisz megkaptunk már mindent?!
Molnár B Antal [ 2012-05-15 19:50 ]
Óbecsey István SZERESSÉTEK AZ ÖREGEKET
Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat-
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket-
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket
Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket,
Adjatok nekik szeretetet.
Szenvedtek ők már elégett,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket
Ne tegyétek őket szűk odúkba,
Ne rakjátok őket otthonokba.
Hallgassátok meg panaszukat,
Enyhítsétek meg a bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok,
Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket
Ők is sokat küzdöttek értetek,
Amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak ők is eleget,
Hogy ti módosabbak legyetek.
Ők is elfogadtak titeket,
Mikor Isten közéjük ültetett.
Azért én kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket
Ha majd az örök szeretet
Elhívja őket közületek,
Ti foglaljátok el a helyüket,
Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek,
Azt adják nektek a gyerekek.
Azért előre intelek titeket,
Szeressétek az öregeket
Molnár B Antal [ 2012-05-15 19:49 ]
Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban; mert szüntelenül emlegetjük a mi Istenünk és Atyánk színe előtt hitből eredő munkátokat, szeretetből jövő fáradozásotokat, és a mi Urunk Jézus Krisztus felől táplált reménységetek állhatatosságát; mivel tudjuk, Istentől szeretett testvéreink, hogy választottak vagytok. Mert a mi evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes bizonyossággal is. Ti is tudjátok, hogyan éltünk közöttetek, a ti érdeketekben.” 1Thessalonika 1:2-5.
Ahogy ma reggel ezt az Igét olvastam, önkéntelenül Mark Finley Újíts meg ismét, Urunk! című könyve jutott eszembe. Az első fejezetben arról van szó, mennyire fontos a közbenjáró, a másikért hálaadó imádság – amiről itt Pál apostol is ír. Engedd meg, hogy ma reggel ennek a könyvnek az első fejezetéből írjak ki néhány gondolatot, ami engem megragadott. „A világ történelme során a legnagyobb megújulások akkor következtek be, amikor a legkomolyabban és legőszintébben könyörögtek érte… a megújulás és az ima elválaszthatatlanul összetartozik. A hittel teli imákra a Szentlélek csodálatos erővel töltetett ki pünkösd napján… Az Ige úttörői néha az éjszaka jelentős részét térden állva töltötték.” „A legnagyobb győzelmek, amelyeket Isten országának ügyében aratunk, nem hosszadalmas érvelésnek, kitűnő felszereléseknek, hatalmas befolyásnak és pénzbőségnek köszönhetők – Az ima utat nyit életünkben Isten megtisztító erejének. Imádság közben ugyanis a Szentlélek átvilágítja lelkünket, s meglátjuk rejtett bűneinket és jellemhibáinkat, amelyek megakadályoznak abban, hogy az Úr akarata szerinti hiteles bizonyságtevők lehessünk. Az imádság egyúttal bensőséges kapcsolatba is hoz bennünket Jézussal. Ekkor megnyitjuk értelmünket a Lélek irányítása előtt. Az Ő bölcsességét keressük, nem a magunkét.” Szeretnék mára két feladatot adni neked. 1-Gondolkozz el azon, vajon Pál apostol eredményességének titka – hogy több misszióútja alkalmával szinte az akkor ismert föld minden részébe elvitte az evangéliumot – vajon nem a közbenjárói imájának is köszönhető ez? És mit gondolsz, még mi volt a titka? 2-A mai nap folyamán keríts rá időt, hogy elolvasd a fenti könyv első fejezetét. Engedd, hogy Isten Szentlelke megérintse általa szív
Molnár B Antal [ 2012-05-15 19:49 ]
Túrmezei Erzsébet: TOVÁBB-IMÁDKOZUNK
Távol gyülekezet imádkozik.
Csillagos afrikai égbolt
borul egyszerű templomukra.
Énekük, imádságuk áthatol
a sötétségen, az éjszaka csendjén.
Át pásztoruk kis hajlékáig,
ahol a halállal vívódik
órák óta a drága segítőtárs,
a kedves feleség.
Messze a kórház és messze az orvos.
De a gyülekezet imádkozik.
- Milyen erő a hordozó imádság!
Harcban pajzsunk, viharban sátorunk! -
Néha benéz egy fehérhajú, tisztes
presbiter a betegszobába.
Látja, hogy a válság egyre tart,
és csak annyit mond csendesen:
"Akkor - tovább imádkozunk!"
Ez ismétlődik óráról órára.
Küzd a halállal a beteg.
Küzd az imádkozó gyülekezet.
S az első hajnali sugárral
megérkezik a felelet:
a láz alábbszáll hirtelen.
Megérkezik az igen és az ámen,
az élet és a győzelem.
Ilyen erő a hordozó imádság!
Harcban pajzsunk, viharban sátorunk!
S bár a felelet néha késni látszik,
és mi lankadunk és roskadozunk,
mondjuk ki mégis csüggedetlen hittel,
mondjuk mi is távol testvéreinkkel:
"Akkor - tovább imádkozunk!"
/Forrás: Túrmezei E.: Emberré lettél, hogy ember legyek. Bp., 1991./
Áprily Lajos Messiás nélkül
Most ős-idő van: átok, háború,
itt az ótestamentum szele fú.
De lelkünkben nem ég próféta-jel -
Elpusztulunk. És Krisztus nem jön el.
Ne küld utamba ellenségeket
Ne küldj
Ne ellenségeket!
Molnár B Antal [ 2012-05-15 19:48 ]
MÁJUS 15. A zsarnokság vége Ézsaiás 14,1–27 Ma a szabad véleménynyilvánítás korát éljük. Van lehetőségünk arra, hogy ismeretségi körünkben hangot adjunk a felsőbbségekre vonatkozó vé- leményünknek. Ez nem jelenti azt, hogy csatlakoznunk kellene vagy szabad- na az örök elégedetlenek hangjához, vagy azokéhoz, akik ügyeik megoldását bármely emberi erőben látják. Egyedül a keresztyén nép ismeri azt a mércét, ami alapján Isten a világ hatalmasait megméri. Az Újszövetség tanítása alapján az államnak polgárai jólétén, a jó rend fenntartásán kell munkálkodnia. Ha bármely hatalmasság ettől eltérően cselekszik, túllépi hatáskörét. De mi Isten népének a közfeladata? Pál apostol szerint ez: „Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó” (Róm 12,17b). Saját feladatunkat nehezítjük meg, ha elégedetlen, bíráló szavakat vagy lelkületet engedünk meg magunknak. Tanuljuk meg Ézsaiástól, Krisztustól, Páltól, hogy Isten pontosan tudja, kit és meddig enged hatalmat gyakorolni emberek felett (Jn 19,11; Róm 13,1–2)! Véleményalkotásunkban, jogaink gyakorlásában Urunkra hagyatkozzunk! Igéje a keresztyén ember elsődleges törvénykönyve. Az ige nincs megbilincselve 2Timóteus 2,8–13 Életkörülményeink formálója Isten (Róm 8,28). Ebből az következik, hogy akár kellemes, akár gondterhelt szakaszát éljük életünknek, Urunk alkalmassá tesz szava hallására, megélésére, hirdetésére. Pál apostol fogsága sem a véletlen műve, mert prófétai kijelentés (ApCsel 21,10–13) és mennyei küldött szólt róla (ApCsel 27,24). Igehirdetése nyomán Rómában, sőt a császár udvarában is emberek döntöttek Krisztus mellett (Fil 4,22). A birodalom ura, a császár is kapott Istentől egy lehetőséget a megtérésre. Pál tehát örömhírt mondott, örömre buzdított, habár testi lehetőségei korlátozottak voltak. A gonosz időket is jól használta fel, a testben távoli gyülekezetekkel valós lelki közösségben volt. Igeolvasó testvérem! Ha úgy is találod, lehetőségeid igencsak behatárol- tak, vágyaid betöltetlenek, életed nem teljes, foglalkozz mennyei megbízatásoddal, elhívásoddal! Ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen sem munkálod hatnál nehézségeid elhárításán, de a legfontosabb szempontod az legyen, hogyan használhat Urad a jelen helyzetedben eszközéül! Ha akkor kezdenél szolgálni Istennek, amikor más dolgod nem lesz, elkésnél (Préd 12,1). Testvérem! Imádságra buzdítalak azokért, akik betegségük, koruk miatt nem vehetnek részt a gyülekezeti alkalmakon. Éreztesd velük, hogy tagjai a gyülekezetnek, még ha a testük erőtlen is!
Molnár B Antal [ 2012-05-12 16:58 ]
Az írás így szól:” Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg .” Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja:amint meg van írva: ” Aki segítségül hívja az Úr nevét, az üdvözül.”
Róma 10:11-13
Az ige megnyugtató, reményteljes üzenete, hogy minden nép Ura, az Isten.
Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban.
A dicsőség pedig Istenünké és Atyánké örökkön-örökké. Ámen.
Filipiekhez4:19-20
Isten mindenható, nincs előtte oly dolog amit ne adhatna meg, ha Jézus nevében kérjük. Legyen reménységünk abban hogy megadja kérésünket.
Sok mindent kérhet és remélhet az ember. A kicsi gyermek gyermekes dolgokat kér, aztán a fiatal, az Úrtól egy jövendőbelit. Amikor házasok egy vagy több gyermeket, lakást, egészséget, bölcsességet. Amikor megvannak a gyermekek áldást rájuk, és békességet. Középkorúan az ember munkát, nyugalmat kér. Idősödő korban az ember az üdvösségre áhítozik, arra, hogy a megígért jutalom részese legyen. Mennyei állampolgárságot ígért az ige, és az út végén a megigazulás ajándékát is megkapja az igaz ember.
Hiszen nem a törvényhallgatói igazak Isten előtt, hanem a törvény megtartói fognak megigazíttatni.
Róma 2:13,
A szívünkben Lélek által kell, hogy Isten gyermekei legyünk, akik megtartják az ő parancsait. Isten a szívek vizsgálója, becsapni őt nem lehet. Akit a mennybe vár azt helyre is igazítja, ha kell fenyítéssel.
Hálát adunk Uram minden jóért, minden fenyítésért, mert mindent a javunkra cselekedsz. Teljes szívvel hisszük, hogy hozzád megyünk a te országodba a mennyek országába ahol te lakozol, a te fiaddal.
Molnár B Antal [ 2012-05-12 16:57 ]
Puszta Sándor KI HEGYRE MEGY,
Ki hegyre megy, annak
Kardok közt kell járni
S odafent a csúcson
Keresztnek kell állni.
Az jut csak oda fel,
Kit Isten keresztel.
De nem babérággal,
Tövissel, kereszttel.
Százezer kard éle
Fog szívébe vágni.
Mégse engedj, Uram
Félúton megállni!
Beke Zsuzsa Égi sugallat
Kuporgok a barlangnál
ahová temettek Uram,
várom érkezésed,
Felém nyújtod az égi
boldogságot amit ígértél,
figyelek...
Csönd van, sehol egy
lélek, földi nyugalom,
csak egy szárnysuhanást
hallok, s tudom eljöttek
Érted az angyalok
Wass Albert Én és az Isten
Nagy-nagy rémek űztek,
már mindent bejártam:
végső menedéknek
Istennél megálltam.
S lám az Isten nékem
sziklaszilárd vért lett,
gond meg nem találhat,
baj hozzám nem érhet,
mert az Isten nékem,
míg másnak csak támasz,
nekem menedékem,
végső menedékem!
Míg örömben jártam,
nem leltem meg Istent.
Rá csak most találtam,
hogy elveszték mindent.
Ilyenek vagyunk mi,
gyarló földi férgek,
úgy térünk csak Hozzád,
bánatok ha érnek,
szertekuszált álmok,
széttépett remények.
Rátaláltam én is
szörnyű-szörnyű búban,
Atyai szavára
most, hogy rászorultam,
nagyon rászorultam.
Molnár B Antal [ 2012-05-12 16:56 ]
Loyolai Szt. Ignác: ÖNFELAJÁNLÁS
Fogadd el, Uram, szabadságomat,
fogadd egészen,
vedd értelmemet, akaratomat
s emlékezésem.
Mindazt amim van, és ami vagyok,
Te adtad ingyen:
visszaadok, Uram, visszaadok
egyszerre mindent.
Legyen fölöttünk korlátlanul rendelkezésed;
csak egyet hagyj meg ajándékodul:
szeretnem téged.
Csak a szeretet maradjon enyém
a kegyelemmel,
s minden, de minden
gazdagság enyém,
más semmi nem kell.
Assisi Szent Ferenc:
TÉGY ENGEM BÉKÉD ESZKÖZÉVÉ
Uram,
tégy a béke eszközévé.
hogy szeretetet vigyek oda,
ahol gyûlölet van,
hogy megbocsássak,
ahol bûn van,
hogy egyesítsek,
ahol széthúzás van
hogy igazságot hozzak,
ahol tévedés van,
hogy hitet vigyek,
ahol sötétség van,
hogy örömet vigyek oda,
ahol szenvedés van
Nem azért, hogy vigasztalódjam,
hanem, hogy vigasztaljak;
nem azért, hogy megértsenek,
hanem, hogy megértsek
nem azért, hogy szeressenek,
hanem, hogy szeressek;
csak ez a fontos,
mert amikor adunk - kapunk,
amikor megbocsátunk - bocsánatot nyerünk,
amikor meghalunk - új életre kelünk.
Rabindranath Tagore Tűrd, Uram ...
Tűrd, Uram, hogy melléd települjek
S arcod láttán kissé felüdüljek.
Ami munka itt van a kezemben,
Legyen szabad később befejeznem.
Szívem nem tud megnyugodni távol
Arcod boldogító látásától;
S mi a munkám? Hálószövés régen
Hálók partnélküli tengerében.
Ma a nyár jött lopva ablakunkhoz,
Ezer sóhajt és sejtelmes dalt hoz;
Kis erdőcske virágtengerében
Méhe dongás zsong szerte a légben.
Itt a perc, hogy nyugodtan leüljek,
Arcod láttán viduljak, örüljek,
S a virágos, illatozó csendben
Zsolozsmás imámat énekeljem.
Molnár B Antal [ 2012-05-12 16:56 ]
Kiss Benedek Kérés Istenhez
Akasztón születtem -
vajon hol végzem?
Kárpitozott, szép,
zöld karosszékben
csücsülök, s konokul
egyre azt kérem
Istentől: jelenjen meg
láng-fehérben,
füst-szakállas arcát
szemmel hadd érjem,
hadd kérdjem sorsomat:
hogyan is végzem?
Akasztón születtem -
nomen est ómen?
Rázd fejed, Istenem:
ó, nem, nem, ó nem!
Háború volt éppen -
háború viszen el?
Rázd fejed: nem úgy lesz! -
s megnyugszom, Istenem.
Nyaggatott szegénység -
szegényház várna rám?
Vagy girhes ebként
egy kaptató oldalán
dőlök el remegő
lábszárral, térddel?
Rázd fejed, Istenem:
ó, nem, nem, ó nem!
Bűnös vagyok, Uram,
mégis azt kérem:
ágyban... és párnák közt...
s ha lehet: még nem...
Gyarló vagyok, Uram -
ezt add megérnem!
Székely Magda Hályog
Ha hályog nőtt a szememen
hasítsd le róla Istenem
hadd lássam újra, aki voltál
hol a fényesség hol az oltár
Katona Brigitta Mert hiszek
Böjti szelek fújnak.
Arcom friss vízzel mosom.
Édes várakozással lelkemet
szállni engedem a szélbe:
mert hiszek az újjászületésben.
Álmomban virágot bont
a keresztfa korhadt törzse,
és körülötte minden ág: érzem,
Jézus mosolyog rám.
K. Tóth Lenke:Térdre borulva,
Óh hányszor voltam térdre hullva
Oltárod előtt, Istenem!
és felsoroltam, mit szeretnék,
és mennyi mindent adj nekem!
Kértem szerencsét, boldogságot,
Meleg otthont és hű szívet,
Kihez munkámból hazatérjek
És aki énhozzám siet.
Két dolgos kart, mely értem fárad,
S minden baj ellen átölel,
Előre visz simább utakra,
Segít a tiszta csúcsra fel!
Két kezet, melybe forrón, lágyan
Belefúrjam a tenyerem
S egy ajkat, kivel megfelezzem
A csókom és a kenyerem.
Te mind megadtad, amit kértem,
Bár nem volt rája égi érdem;
De a szívem azt sohse kérdte,
Hogy: én Neked mit adjak érte?!
Helyesen
Molnár B Antal [ 2012-05-12 16:55 ]
Ülj le, add át terhedet
„Isten...vele együtt helyezett a mennyekbe a Krisztus Jézus által" (Ef 2,6).
Mit jelent leülni? Amikor járunk vagy állunk, lábunkon hordozzuk testünk egész súlyát; ha azonban leülünk, a súly a székre vagy a padra összpontosul, amin ülünk. Járás és állás közben energiát fejtünk ki, elfáradunk, és megpihentet, ha csak egy kis időre is leülhetünk. Így a szellemi dolgokban is leülni annyit jelent, mint megpihentetni egész súlyunkat, terheinket, önmagunkat, jövőnket, mindent - és az Úrra támaszkodni. Átadjuk neki mindennek a felelősségét, s a továbbiakban nem nekünk kell azt hordoznunk.
Lásd meg a valóságot! „Nincs nekünk, csak öt kenyerünk és két halunk, hacsak el nem megyünk, és eledelt nem veszünk ennek az egész népnek" . (Lk 9,13). Amikor az Úr Jézus így szólt tanítványaihoz: „Adjatok nekik ti enni", ezt nem azért mondta, mintha kész tervet várt volna tőlük, inkább azt akarta, hogy ők várjanak csodára. De a tanítványok - hozzánk hasonlóan - a könnyebb utat választották, mely nem kívánja meg a hit és az imádság gyakorlatát. Megoldásuk így hangzott: elmenni és vásárolni. Ez az indítvány azonban méltatlan volt hozzájuk, hiszen ugyanígy tettek volna a farizeusok vagy a sadduceusok is. A tanítványok magatartása nem tükrözött sem hitet, sem bizalmat. János evangéliuma világossá teszi, hogy csak a zsebükre gondoltak: nem volt elegendő pénzük.
Előttünk általában csak az valóság, amit mi tehetünk. Behunyjuk a szemünket és nem látjuk Isten kimeríthetetlen forrásait. De Isten nem mérhető emberi mértékkel. Nem az a fontos, hogy mi mit tudunk, vagy nem tudunk tenni; Ő arra vár, hogy csodáit megmutathassa nekünk.
Nagy L. Éva b Exitus
Mikor meztelenre vetkőzik a lélek.
Mikor könyörögsz: Istenem még hadd éljek!
Mikor a megbocsátás oltárára térdelsz.
Mikor a bűn-bora Isten vérévé lesz.
Akkor a fegyverhang harangszóvá válik.
Akkor vezeklés-folyamba merülsz állig.
Akkor ordítod majd hangtalanul: végem,
Istenem bocsásd meg, mind az összes
vétkem
Molnár B Antal [ 2012-05-12 16:54 ]
"tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén."
Péter 1. levele 1:8-9
- Nos, lássuk akkor, mit tudsz felajánlani cserébe?
- Mit szólnál a föld teljes aranykészletéhez? Úgy is szereted a csillogást, a dicsőséget!
- Igen, így van, de az neked nem áldozat. Egy szó, és ott terem kétszer annyi helyette.
- Jó, látom értesz az alkuhoz. Az anyagi dolgokat lehet pótolni. Vannak még itt gyönyörű állatok, választhat közülük. Tiéd lehet, azt csinálsz velük, amit akarsz.
- Rendben is lenne, de mit kezdjek pár birkával, meg marhával. Pótolhatóak.
- Esetleg egy angyal?
- Kevés! Egyébként ők is csak a te teremtményeid.
- A Teremtő? Ettől többet, nem adhatok!!
…Természetesen ez csak egy elképzelt párbeszéd Isten és Sátán között. Valamit azért soha nem szabad elfelejtenünk: Isten a legtöbbet, legjobbat adta értünk, hogy bűneink rabságából megváltson bennünket. A Teremtő Isten maga lép a teremtményei helyébe. Felfoghatatlan szeretet! Ehhez mi nem tudunk semmit sem hozzátenni.
Mégis, hányszor fordul elő, hogy mint egy hálátlan, elkényeztetett gyermek, félredobjuk a szüleinktől kapott méregdrága ajándékot. Egy gyermek, vagy egy fiatal addig nem tudja igazán felfogni a pénz értékét, amíg nem neki kell fizetnie a számlákat. Nem értik, hogy miért nem lehet kivenni a bank automatából bármikor, bármennyi pénzt. Nem tanulták meg, hogy a számlákra kellő fedezetnek kell előteremteni.
A jó hír az, hogy Jézus áldozata a te bűn-tartozásodra is kellő fedezetet nyújt? Mit kezdesz ezzel a lehetőséggel?
Molnár B Antal [ 2012-05-12 16:54 ]
A szívem szeme
„Azt kérem Istentől, hogy nyissa meg szívetek szemét, hogy valóban megértsétek, milyen reménységre hívott meg titeket. Így fogjátok megérteni, milyen gazdag és nagy az az örökség, amit Isten népének akar adni.”
Pál apostol levele az Efézusbeliekhez 1,18
„Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges a szemnek láthatatlan”
Uram, kitárom a szívem Feléd. Régóta nem beszélgettem már Veled, egyedül éltem az életem. Voltak körülöttem emberek, de mégis magányosnak éreztem magam. Nem értett meg senki, nem kaptam választ gyötrő kérdéseimre. Nyisd meg a szívem, szólj hozzám, igéden keresztül. Te adj békességet, nyugalmat az én lelkemnek. Te benned bízom egyes egyedül, reményem Benned van.
Emlékszem, régen, amikor még hittem Benned, minden egészen más volt. Akkor soha nem éreztem ezt a kínzó magányt. Akkor boldog voltam, a nehézségeim között is, akkor nem volt szükségem senki másra Rajtad kívül. Ott voltál mellettem minden percben. Megsegítettél akkor ott azon a vizsgán is, vagy – emlékszel – abban a betegségben. Mindenki azt mondta, hogy ebből nincs felépülés, és látod Te veled sikerült.
Mi történt velem? Most megint itt állok előtted, kérlek, nyisd meg a szívem szemét! Látni szeretnék, tapasztalni, ÉLNI ismét. Veled akarok lenni, bízni Tebenned, reménykedni az ígéretedben. Megígérted, hogy soha nem hagysz el, és a Te szavad igaz. Megígérted, hogy bármi is történik ma velem, a Te angyalaid óvnak és védelmeznek az utamon. Megígérted, hogy lesz egy hely magad mellett az országodban.
Köszönöm Uram, hogy biztos menedékem vagy!
Molnár B Antal [ 2012-05-12 16:53 ]
HÍVTÁL
Nézd, itt vagyok Uram indulás után
megérkezés elõtt azon az úton,
amelyre Te állítottál,
mert hívtál: elindultam
szememben megcsillant tündöklõ akaratod
s a szolgálat útját járják, lábaim
csodálatos kezed vezet,
ki állíthatna meg ezen az úton?
Ki olthatná ki szemembõl ezt a fényt?
Ember talán? Hívtál örömmel tartom magasba
tündöklõ akaratod. Herjeczki Géza (1969)
Dsida Jenő: Ha...
Istenem!
Ha ez a hullott tömérdek levél
lehervadt, meghalt gyűlöletünk volna...
Istenem!
Ha ez a csöndes permeteg eső
szemünkbe-futó örömkönnyünk volna...
Istenem!
Ha ez a sűrű tejüveges köd
békélt tűzhelyek füstgomolya volna...
Istenem, Istenem!
Ha ez a vad szél a vágyott Szabadság
könnyebbült, tiszta lélegzete volna
Füle Lajos: Micsoda hit kell hozzá
Micsoda hit kell hozzá, hogy a rend,
a csírák rendje s a galaktikáké
magától lett, hogy nincs, aki teremt,
csak az anyaghoz fordulhatsz
csodákért'.
Micsoda hit kell hozzá, hogy magad,
te komputernél sokkal többet érő
véletlenek vak képződménye vagy,
micsoda hit kell hozzá, hogy -
nem él Ő!
Molnár B Antal [ 2012-05-12 16:53 ]
Füle Lajos: SÍRNI
Naponta a világon
milliókat költenek arra,
hogy az emberek nevessenek,
pedig a legtöbbnek
arra lenne szüksége,
hogy sírjon.
Sírjon elfeledett,
szívet megszaggató,
megindító szomorúsággal,
mint elveszett gyerek
az élet úttalan,
rémekkel teli dzsungelében.
De ezt csak úgy lehet,
ha rádöbben az ember,
hogy végtelen az éj,
hogy fojtogat a bűn,
hogy semmi az erő
és nincsen más kiút,
csak sírni feltörő,
Lélek szerinti zokogással,
mint eltévedt gyerek;
hogy Aki keres,
megtaláljon.
Füle Lajos: ELJÖN AZ IDŐ
Eljön az idő, amikor a magunk tettei eltörpülnek, semmivé válnak, és nem marad semmi más kincsünk, csupán ISTEN nagy tettei múltunkra nézve is, jövőnkre nézve is.
Molnár B Antal [ 2012-05-12 16:52 ]
Bajza József A HIT
.Ha reménnyid árbocát
Sors viszálya széttöré
Nézz a csillagok köré:
Ők lesznek vezéreid,
Ha szívedben él a hit.
De kit átbölcselkedés
Hitben is megingatott,
Az vihartól hányatott,
Tévelyeg vezértelen,
Önmagába' sincs jelen.
Néki túl síron, s időn
Nem csillámlik enyhe fény,
Ég és üdv agyköltemény
S minden szent a föld felett
Álom s csába képzelet.
Őrizd szíved Istenét! -
Hogyha lelked csüggedez,
Híven ápol ő s fedez,
Szánakozva nyújt kezet,
És örök csendhez vezet.
Molnár B Antal [ 2012-05-12 16:51 ]
jelent.
Lk 6,36-38
„Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok, és nem kárhoztattok; meg¬bocsássatok, néktek is megbocsáttatik.”
Jézus tanításaiban talán az igazán meglepő, hogy a gonosz nem feltét¬lenül odakinn van, hanem először magunkban kell keresni, és leszámolni vele. Ha igaz mind az, amit mondott, akkor mi is hibásak vagyunk abban, hogy még nincs itt az Isten Országa. Vajon hány embert ítéltünk már el? Képesek vagyunk-e igazán megbocsátani, ha egyszer tényleg megbántottak? És vajon tényleg ilyen egyszerű-e mindez? Vajon tényleg működőképes-e a tanítás? Mindig ezek jutnak az eszembe, ha Jézusra gondolok. Vajon ő tényleg hitt-e abban, hogy lehetséges és a világ jobb lesz, az által, hogy benne az emberek jobbá válnak. Vagy csupán azt akarta, hogy törekedjünk rá, mert már azáltal is jobb lesz sok minden. Mert az biztos, hogyha minden ember megfogadná Jézus szavait, mennyország lenne itt. Képes erre minden ember? A válasz talán, hogy mi, képesek vagyunk-e komolyan venni a tanítást? Én szeretném megfogadni tanácsait, de néha nagyon nehéz.
[Ifj. Kiss Gábor, Pilisborosjenő]
Molnár B Antal [ 2012-05-11 17:13 ]
SZAKÁLI ANNA Gyémántrezzenésű fények
Gyémántrezzenésű fények hullottak ránk,
míg halkan duruzsoltuk esti imánk.
Ott fenn, az égig érő szirtek tetején
hova lelkünk szállt, csak mi voltunk, te meg én.
Csak mi. Akik szédítő magasra vágytak.
Felrepítettek az el nem mondott vágyak,
hogy ott, bűnöktől, világ szennyétől távol,
ahol nem a test, de az értelem lángol,
ott leljen békére a megfáradt lélek.
Ott a remény, és ott vár az örök élet…
Ady Endre: Szakíts, feledj!
Ha van lelked a szakításhoz,
Ha van erőd a feledéshez:
Szakíts, feledj!...
Úgysem volt az szerelmi mámor,
Csak egy szeszély, mit szít a távol.
- Isten veled!...
Bolondság volt ez is, mint minden.
Silányság volt ez is, mint minden,
Álom csupán...
S én, aki mindent elvesztettem,
Hogy' rohantam e lehetetlen
Álom után!...
Befejeztük kis regényünket,
Bevégeztem már minden álmom:
- Isten veled!...
Hogy ki vagyok, tudod Te, édes,
S ha van erőd a feledéshez,
Szakíts, feledj!...
Molnár B Antal [ 2012-05-11 17:12 ]
SZAKÁLI ANNA Felhők tartják
Felhők tartják most az eget,
mint hatalmas oszlopsereg,
égi templom kék kupola,
estéli színek alatta.
Moccan a szél, halkan surran,
fény gyullad felhőablakon,
felizzik az égi katlan,
vöröslőn égő alkonyon.
Avart rúgva süpped a láb,
vedlik már a régi világ.
Fák közt leskelődő fények,
kandikálnak kósza lények,
kutakodnak arcok után,
csendben lépő léptek nyomán.
Mintha idő nem is lenne,
mintha el sem mentek volna.
Kusza ágak rejtekéből
leskelődnek fel a Holdra.
Futok öreganyám elől,
eltörött a tejes bögre…
őszi kertből, őszi ködből
naspolyát hoz kötényébe’…
Amott apám kaszál éppen,
lucernaföld legvégében.
Fordul a ló, nyerít egyet;
ködbe vesző fátyolképet
lenget tova a hideg szél…
Aztán csend lett, mély és üres,
egyedüli néma magány,
üres szívvel kergetőző,
gonddal ácsolt sötét talány.
Most az ima más, mint máskor,
felmorran válaszadáskor.
Zúgó folyó, örvény hangja
csak a hívőt vigasztalja…
Nekünk igaz csak az ének;
S az a másik, várt új élet
nekünk nyújtja vigaszát.
Elmentek. És sokan mások,
már én is sorsomra várok…
Kőkeresztnél gyertya lobban,
ima száll fel most az égre:
maradj velünk, ne menj messze,
Molnár B Antal [ 2012-05-11 17:12 ]
Dietrich Bonhoeffer (1906-1945):Meditáció a börtönben
Egyedül vagyok...
De Te nem hagysz el engem.
Kislelkű vagyok,
de Nálad a segítség!
Nyugtalan vagyok,
de Te vagy a béke.
Bennem él a keserűség,
de Te vagy a türelem.
Nem értem utaidat,
de Te jól ismered a nekem szánt utat.
Bízom Benned!
Molnár B Antal [ 2012-05-11 17:11 ]
Wass Albert: Szegény vagyok
Szegény vagyok, szegényebb mint a koldus,
aki az utcasarkon kéreget,
mert felette tiszta ég ragyog,
s az ég szereti a szegényeket.
S a koldusok nagy néha hinni tudnak,
Istenben, égben, s abban, ami szent,
és imádkozni tudnak és szeretni
s a lelkük álma: Léte-parti csend.
És jó annak, kit szánakozva néznek
és megsiratják fátylas csillogását
mosolytalan két könnyező szemének.
Rólam hiszik, hogy végtelen a kincsem:
pedig érzem, tudom, hogy semmim sincsen:
mindenkinek adósa maradok.
Mert szeretetben, hitben és reményben
a koldusnál is koldusabb vagyok.
Molnár B Antal [ 2012-05-11 17:11 ]
Bárdos Éva
VALAMI ÉRINTÉS
uram
már nem hiszek a szerelemben
és a barátságban sem hiszek
a szent-õrület indulatban,
hogy száj szemek és kezek,
de valami semmi kis csodában talán
valami villanás vagy érintés
szétszabdalt világomon fényjel
vagy bármi jóra-kísértés
hát vigyázz uram vigyázz
és igazra igazítsd glóriád,
hogy aki még nekem kell,
ne add: hamis ítélettel
Intelem!
A fél világot is befuthatod,
más ember földjén, testvértelen leszel,
s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot,
ha nemzetedről megfeledkezel!
Te bús magyar, kit száműzött hazád
s idegen zsarnok lakja otthonod:
bús sorsodért ne vádold nemzeted,
kit úgy tűnik, Isten is otthagyott.
A látszat csal. Isten ma is a régi.
Te hagytad őt el, te és a többiek,
s amíg vissza nem zarándokoltok Hozzá,
s a múlt hibáit le nem törölitek:
Magyar földön nem lesz új Magyarország,
gaz és szemét nem terem nemzetet!
S a gyűlöletet nem mossa le semmi,
csak az összetartó igaz szeretet
Molnár B Antal [ 2012-05-11 17:10 ]
Zakeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe. Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvesség ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.”
(Lukács evangéliuma 19. fejezet 8-10. vers) Nagyon megörültem, amikor meghallottam, hogy Jézus ma áthalad településünkön. Már régóta vágytam, hogy láthassam, de álmodni se mertem volna, hogy együtt fogunk vacsorázni.
Igen, már régóta vártam erre a találkozásra. Bár mindenem megvolt, vagyon, hírnév, ám mindez lelki béke, belső megelégedettség nélkül. Minden nap szolgák hada leste kívánságomat, emberek sokasága kereste kegyemet, miközben titokban irigykedve megvető pillantásokat intéztek felém.
Magányos voltam az érdekbarátok gyűrűjében. Senki sem látta mennyire üresnek éreztem magam.
Csak az -az idegen. A Názáreti. Bár lehetőségem lett volna az első sorból nézni Őt és követői csapatát, én egy fa ágai között bújtam meg vágyakozó szívemmel. Meghallotta néma kiáltásomat. Leleplezte rejtekhelyemet. Nevemen szólított.
Azt kínálta fel, amire titokban mindig is vágytam; új, tiszta szívet. Örömmel vártam, hogy belépjen életembe, és ezért minden akadályt félre akartam tenni.
Érdekbarátaim összesúgtak mögöttem; „Bolond. Szétosztja a vagyonát és visszaadja, amit másoktól jogtalanul kizsarolt!” „A csúcson volt.” „Ezzel a gyermekei jövőjét veszélyezteti.” „Más barát után kell néznünk.”
Ám engem mindez nem zavar többé, nem keresem az emberek tetszését. Csak azon gondolkodom, hogyan mondhatnám el leghitelesebben a bennem levő boldogságot, amit megelőző szeretete jelent számomra? Elhatároztam, olyan akarok lenni, mint Ő, úgy akarok élni, úgy akarok szeretni, úgy akarok megbocsátani, ahogy Ő. Megkeresni és megtartani, ami elveszett.
Molnár B Antal [ 2012-05-11 17:09 ]
Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki:
- Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked.
- Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?
Ő így felelt:
- Az, aki irgalmas volt hozzá.
Jézus erre ezt mondta neki:
- Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj."
Lukács evangéliuma 10:30-37
Egy farizeus egy komoly kérdéssel jön Jézushoz. A fő kérdéssé mégis a második válik: Ki az én felebarátom? Nem általános, életrendező szabályt, hanem egyedi esetre alkalmazható törvényt, listát vár, hogy mindig magánál hordozhassa, aprólékosan betarthassa, és ne lehessen azzal vádolni, hogy nem tartja meg a törvényt. Jézus nem egy listát mond el neki, hanem egy történettel illusztrál.
Két vallásos ember is otthagyja az összevert embert, amíg egy ellenség időt, pénzt és energiát pazarol az ismeretlen idegenre.
A papok és a léviták a törvénytudók és a farizeusok fölött álltak rangban, tehát a farizeusok, nem kellemes érzésekkel viseltettek a feletteseik iránt. A farizeusok nagyon fontosnak tartották a szegények megsegítését. A zsidók és a szamaritánusok ellenségei voltak egymásnak évszázadok óta.
A farizeus, amikor hallotta, hogy egy pap érkezik, azt mondhatta, hát persze, mit várhatnánk a papoktól? A következő utas biztos egy farizeus lesz. Majd ő megmutatja, hogy milyen a felebaráti szeretet! De nem! Egy samaritánus érkezik. Meghökkentő! A történet így nem arról szól, hogy ki a felebarát, hanem arról, hogy hogyan kell szeretni. A farizeusok is elöl jártak a betegek és elesettek megsegítésében, de a motivációjuk nem a szeretet, hanem a kötelességteljesítés és a cselekedetek hangsúlyozása volt.
Jézus a történet végén ugyanúgy kérdez, ahogyan a farizeus az elején: "Ki a felebarátod?" "Az, aki segített rajta" - válaszol a farizeus. Ezzel ő maga mondta ki, hogy nem az a lényeg, hogy ki az én felebarátom, hanem hogyan kell hozzá viszonyulnom. Segíteni kell rajta, mégpedig szeretetből.
Molnár B Antal [ 2012-05-11 17:09 ]
Egy hitelezőnek volt két adósa: az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Mivel nem volt miből megadniuk, mind a kettőnek elengedte. Közülük vajon melyikük szereti őt jobban?" Simon így válaszolt: "Úgy gondolom, hogy az, akinek többet engedett el." Ő pedig ezt mondta neki: "Helyesen ítéltél"
Lukács 7:41-43. Amikor a gyerekeink kicsik voltak, gyakran elhangzott ez a mondat: „Én jobban!” Általában egy kiadós cikizés után valamelyik bemondta a varázsszót: Anya, én szeretlek. Erre a másik: „Nem! Én jobban!” Aztán vég nélkül vitatkoztak. Én jobban, én jobban. Végül apjuk döntötte el a vitát: „Én meg a legeslegjobban szeretem anyát!” De hogy azon vitatkozni, hogy kinek engedett el Isten nagyobb adósságot, és ezért ki szereti Őt jobban – még nem hallottam! Gyakran egymáshoz méregetjük magunkat. Hogy miben vagyunk jobbak, ügyesebbek, esetleg bölcsebbek, mint a másik. Mi az, amit mi már elértünk… De még olyan összehasonlításról nem hallottam, hogy „Tudod Barátom, neked tényleg sok bűnödet megbocsátotta Isten, de már ne haragudj, nekem sokkal többet, legalább 10x annyit, mint neked!” Ugyanis ezzel azt is kifejeznénk, hogy bűnösebbek vagyunk, mint a barát. Hidd el, NEKED bocsátott meg Isten a LEGESLEGTÖBBET! Olyan rengeteg bűnödet bocsátotta meg, hogy abba belehalt az Ő drága Fia! Vedd komolyan! Isten annyira szeretett téged, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érted. Hogyha hiszel benne, el ne vessz, hanem örök életed legyen! És örülj, hogy ez megtörtént!
MAGÁRA VETTE
Magára vette szennyes ruhámat,
megbékítette Istent, Atyámat.
Megbékítette, megbékítette Istent, Atyámat!
A kín, az átok én bűnöm ára,
de Ő felvitte a Golgotára.
De Ő felvitte, de Ő felvitte a Golgotára!
Bűn büntetését kereszten értem,
magára vette a szenvedésem.
Magára vette, magára vette a szenvedésem!
Szerelmes szíve szakadt meg értem,
de eltörölte mind, mind a vétkem.
De eltörölte, de eltörölte mind, mind a vétkem!
Jézus, te drága, mit adjak néked?
Összetört szívem hozom elébed.
Összetört szívem, összetört szívem hozom elébed!
Molnár B Antal [ 2012-05-11 17:08 ]
Lásd szeretetét, de lásd fenségét is!
„Szeme olyan volt, mint a tűzláng, és lába hasonló volt a kemencében izzó aranyfényű érchez, hangja pedig olyan, mint sok víz zúgása" (Jel 1,14-15).
A Jelenések könyvében Isten más képet mutat Fiáról, mint az evangéliumokban. Míg ez utóbbiakban a Megváltót szemlélhetjük, a Jelenések könyvében a Király lép elénk. Az egyik helyen szeretetét, a másikban fenségét látjuk. A felső szobában Jézus Krisztus felövezte magát, hogy szolgáljon; Patmoszban viszont harcra felövezetten jelenik meg. Az evangéliumokban Jézus szelíd tekintete könnyekre fakasztja Pétert; a Jelenések könyvében olyan a szeme, mint a tűzláng. Ott gyengéd hangon, kedvesen nevükön szólítja juhait; itt félelmes a hangja, mint sok vizek zúgása, és szájából kétélű kard jön elő, mellyel legyőzi ellenségeit. Nem elég, ha Isten Bárányaként és a világ Megváltójaként ismerjük az Úr Jézust; úgy is fel kell Őt ismernünk, mint Istentől rendelt Királyt és Bírót. Amikor Megváltónkat szemléljük benne, felkiáltunk: „Milyen szeretetre méltó" - és keblére borulunk. De amikor uralkodóként jön, így kiáltunk fel: „Milyen félelmes" - és leborulunk lábaihoz!
-,,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
Ülj le, add át terhedet
„Isten...vele együtt helyezett a mennyekbe a Krisztus Jézus által" (Ef 2,6).
Mit jelent leülni? Amikor járunk vagy állunk, lábunkon hordozzuk testünk egész súlyát; ha azonban leülünk, a súly a székre vagy a padra összpontosul, amin ülünk. Járás és állás közben energiát fejtünk ki, elfáradunk, és megpihentet, ha csak egy kis időre is leülhetünk. Így a szellemi dolgokban is leülni annyit jelent, mint megpihentetni egész súlyunkat, terheinket, önmagunkat, jövőnket, mindent - és az Úrra támaszkodni. Átadjuk neki mindennek a felelősségét, s a továbbiakban nem nekünk kell azt hordoznunk.
Molnár B Antal [ 2012-05-11 17:08 ]
Mt 17,1-9
\"...elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény.\"
Az elmúlt vasárnapi evangéliuma pusztáról, böjtről, kísértésről tanított, a mai örömhír hegyről, örömről, megdicsőülésről. A pusztában, a kísértések között nehéz megtapasztalni az Isten jelenlétét és dicsőségét - de a he¬gyen úgy érzi az ember, mintha közelebb lenne az Istenhez. A hegy segít a kiemelkedésben, a felülemelkedésben – vágyakon, gondokon, minden¬napi nehézségeken – mindazon, ami lefelé húzza az ember. A fizikai emel¬kedés segíti a szellem emelkedését is.
A színeváltozás hegyén Jézus három tanítványa jelenlétében és szeme¬láttára színében elváltozott, úgy ragyogott, mint a fizikai Nap. Péter, Jakab és János életre szóló élményben részesült. Átélhettek valami transzcendens történést – megtapasztaltak valamit a szellemi világ fényé¬ből, melegéből, ragyogásából. Nem csoda, hogy egyből tartósítani akarták ezt az állapotot – sátorkészítéssel. Pedig ez az állapot nem tartósítható egyenlőre, csak megerősítést kaphattak ezáltal az elkövetkező időszak megpróbáltatásaihoz. A Mester szemléltette nekik azt, amit eddig csak szavakkal tanított: „Én vagyok a világ világossága…” Megmutatta nekik, hogy nem alaptalanul beszél, megmutatta nekik az Ő Nap-szerűségét. Ő a szellemi világ Nap-ja, ugyanolyan szerepet tölt be a szellemi világban, mint a fizikai Nap a fizikai világban.
Útkereső emberségünk számára ma is, nekem is, Neked is – felkínálja magát, mint életadó világosság, mint meleget adó világosság, mint útmutató világosság. Ennek a világosságnak a fényében megtalálhatja az ember a számára járható Utat, felismerheti az Igazságot, és kibon¬takoztathatja az Életet. A szellemi világ Napja (akárcsak a fizikai Nap) személyválogatás nélkül adja melegítő, éltető, leleplező és útmutató fényét annak, aki túl tud lépni a fizikai, anyagi vágyain, akiben felébredt a szellemi utáni vágy.
Az ember nem a hegyen él, onnan le kell jönnie. De időről időre vissza¬megy, hogy megfürödjön az Isten jelenlétében, benne mossa tisztára arcát, hogy a hegyről lejöve tükrözni, sugározni tudja másoknak ezt a fényt („Ti vagytok a világ világossága…”)
Add Uram, hogy életünk ne csak „puszta” legyen, hanem „hegy” is, a megdicsőülés hegye!
[Miklovicz Panni, Nőtincs]
-,-,-,-,-,-,-,-,,-
Molnár B Antal [ 2012-05-11 17:08 ]
MÁJUS 11. Az Úr igéjének terjedése 2Thesszalonika 3,1–5 A menny és a föld története a teremtő Isten beszédével, igéjével kezdődött. Minden szavának nyomán élet fakadt. A teremtés során a föld napról napra teljesebbé alakult, míg végül a hatodik napra a Szó nyomán teljesen megvalósult a jó cél. A teremtés teljessége ma is magán viseli az Alkotó keze nyomát, így alkotásait látva is következtethetünk Isten tökéletes lényére (Róm 1,20). Isten azonban úgy látta jónak, hogy még világosabban fedje fel lényének titkát. Hatalma volt arra, hogy közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül szóljon az emberiséghez, az időnek teljességében pedig Jézus Krisztust küldte, aki az Atya képmása. Értelmünkkel nem, csak hitünkkel fogad- hatjuk be azt a tényt, hogy az Ige már a világ kezdete előtt Istennél volt, s hogy Jézus Krisztusban öltött testet (Jn 1,1–5). Kedves Olvasóm, kitől hallott először Isten beszédéről? Isten beszéde kiegyensúlyozott, színtiszta. Könyv formájában mindannyian hozzáférhetünk, ez a Biblia. Nem tartalmaz felesleges üzenetet, de nem is hallgat el semmit abból, amit boldog földi életünkhöz és a lelkünk meg- mentéséhez tudnunk, hinnünk és cselekednünk kell. A Biblia nem fest hamis képet a keresztyén életről: kegyelemből van üdvösségünk, ám a győzelem- hez állhatatosságra, szívós, józan munkálkodásra van szükség. Az ige a földi életet harchoz, küzdelemhez, versenyfutáshoz hasonlítja, amely során Krisztus mindvégig velünk együtt küzd, mennyei világának minden áldását fel- ajánlva (Ef 1,3). Aki szavával az életet alkotta, a ma emberének is életet akar adni. Fenntartó, óvó, távlatot adó szeretetét akarja kifejezni. Kedves Olvasóm, kitől hallja rendszeresen az igei tanítást? A világon sokfelé hangzik Isten igéje, de még mindig vannak emberek, akik anélkül élnek le egy életet, hogy hitvalló, élő hitű keresztyénekkel találkozhatnának. Van olyan missziós kezdeményezés közel vagy távol, amelyért imádkoznod kell? Lehet ez saját gyülekezeted szolgálata vagy távolabbi test- véreid munkálkodása. Ha imádkozol az evangélium terjedéséért, az első gyülekezetek mintáját követed (ApCsel 13,2), egy világméretű szolgálatba kapcsolódsz be, sőt az Úr számára legfontosabb dologról, a lelkek megmentéséről kezdesz beszélgetésbe vele. Azon veszed észre magad, hogy missziós tapasztalataid a testvéreidtől érkező hírek alapján bővülnek, végtére pedig magad is missziómunkás leszel. „Isten szava, terjedj szét, áraszd el a föld színét...”
-,,,-,,-,-,,-
Molnár B Antal [ 2012-05-09 18:02 ]
„Látod, ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba: vizet lábamra nem adtál, ő pedig könnyeivel öntözte lábamat, és hajával törölte meg. Te nem csókoltál meg, ő pedig mióta bejöttem, nem szűnt meg csókolni a lábamat. Te nem kented meg olajjal a fejemet, ő pedig kenettel kente meg a lábamat. Ezért mondom neked: neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret."
Lk 7,44-47 „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.” József Attila
Mit látsz, amikor a másikra nézel? Bűnöst? Méltatlant? Gyalázatos tettek elkövetőjét? Valakit, akinek puszta jelenléte is zavar? Elgondolkodtál már azon, miért bántanak bennünket annyira mások vétkei?
Mindenki az asszonyt nézte, ahogy könnyeivel mosta Jézus lábát, és mindannyian botránkoztak magukban. „Hogy engedheti?” „Ha tudná, ki ez, nem engedné.” Mindannyian csak a nő múltját látták, a vétkeit.
Csak azzal foglalkoztak, amiről mindig titokban, annak háta mögött beszéltek az emberek. Mert lopva megszólni mindig könnyebb, mint egyenes véleménnyel a másikat helyretenni.
A tettei előre jellemezték őt, és cselekedetei által rászolgált az előítéletükre. Könnyű beskatulyázni, segít hova tenni az embereket, segít, mert megmutatja, hol tartok hozzájuk képest.
„Na, ennél az asszonynál én sokkal jobb vagyok!” – gondolták sokan, és megnyugodtak. Megnyugtatnak bennünket mások vétkei, mert álomba ringatnak, hamis illúzióba tartanak önmagunkkal kapcsolatban.
Észre sem vették, hogy miközben az asszonyra néztek, nem látták többé Jézust. Sőt, még Őt is hamis színben látták. Olyannak, aki téved, aki emiatt nem lehet a Messiás, legfeljebb egy értékes tanító. Az asszony bűnei őket tette vakká saját hibájukra, és ezért azon az éjjelen csak egy valaki volt, aki megtisztult: a síró, könnyeivel Jézus lábait megmosó nő. Miért?
Mert egyedül ő látta tisztán önmagát, mert ő nem a többiek hibáit, hanem csak Jézust nézte. Mit látsz, amikor a másikra nézel? Bűnöst? Méltatlant? Gyalázatos tettek elkövetőjét? Valakit, akinek puszta jelenléte is zavar? Elgondolkodtál már azon, miért bántanak téged annyira mások vétkei?
Molnár B Antal [ 2012-05-09 18:02 ]
„Az asszonynak pedig ezt mondta: Megbocsáttattak a te bűneid. Az asztalnál ülők erre kezdték kérdezgetni egymás között: Kicsoda ez, aki a bűnöket is megbocsátja? Ő pedig így szólt az asszonyhoz: A te hited megtartott téged, menj el békességgel!”
Lukács evangéliuma 7:48-50
„Megbocsátottam.” - hangzik fel a reményt, életet adó szózat, és te a csodálkozástól még kábán, félszegen lépsz ki újra a fényre. Nincs már az a vétek, nincs bűntudat, nincs vád. Szabad vagy arra, hogy békességgel menj tovább, hogy jól dönts, hogy élj, és ne visszaélj az Isten adta lehetőségekkel. Szabad vagy egy újabb lehetőségre, mert Isten elvette korábbi hibádat. Elvette a nélküle való életet, és egy tiszta lapot tolt eléd, hogy ezután ezen alkoss Vele.
Isten megbocsátott neked, annak ellenére, hogy te magad is úgy érezted, ennek már nem lehet jó vége. Tudod, barátom, Isten nem olyan, mint amilyennek sokan elképzelik. Ő kész megbocsátani mindenkinek, aki elé viszi hibás döntéseit. Ő kész minden egyes esés és elhibázott lépés után újrakezdeni, és nem emlegeti soha, hogy hányszor tette ezt már meg veled eddig.
Isten fantasztikus, és kívánom neked, hogy ma te is különlegesen megtapasztalhasd. Engedd neki, hogy közel jöjjön hozzád, hogy békét adjon szívedbe a háború helyett, engedd, hogy kihulljon kezedből a fegyver, és hogy átöleljen szeretetével. Engedd neki, hogy újrakezdje veled a közös életet, fogadd el az Ő igazi bocsánatát, és adj önmagadnak is feloldozást!
Molnár B Antal [ 2012-05-09 18:02 ]
dologban, Minden döntésben, Minden élethelyzetben az igazi tekintély Jézus szava, akarata.
Krisztusban élni úgy tudok, ha meggyökereztem benne. Ez a folyamat, többnyire nem látható mások számára, mint ahogy nem látjuk egy fának a gyökereit sem. Mégis ezen múlik minden. Ha nincs gyökér, nincs élet sem. Ha rendszeresen időt töltök Istennel, (Bibliatanulmányozás, imádság), akkor a gyökereim egyre erősebbek és stabilabbak lesznek.
Krisztusban élni azt jelenti, hogy életközösségem van vele. Ha nem keresek mellette, vagy helyette senkit és semmit, akkor jó úton haladok a Benne elnyerhető teljesség felé. BENNE valóban mindent megkapunk, amire szükségünk van. Vele nincs hiányérzetünk, nem keresünk pótlékokat, nem gondoljuk azt, hogy nekünk kell még hozzátenni valamit, az ő munkájához. Megnyugszunk, békét találunk.
Molnár B Antal [ 2012-05-09 18:01 ]
"Mert benne lakik az Istenség egész teljessége testileg, és benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez, mert ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak."
Kolossébeliekhez írt levél 2:9-10
„Bennem éljetek!” – ezt szeretné Jézus. Talán már találkoztunk ezzel a kifejezéssel keresztyén körökben,de vajon értjük-e az igazi jelentését?
Nem fordulhat elő velünk is, hogy megőrizve a látszatot, „vallásosodva”, biblikusnak tűnő panelekből építünk fel egy szép életet, közben Krisztussal nincs igazi kapcsolatunk.
Pár mondattal korábban azt mondja Pál apostol: „Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.” (Kol 2:6-7)
Krisztusban élni ezek szerint naponkénti tudatos döntések sorozata, amely arra épít, hogy elfogadom őt Uramnak és Megváltómnak.
Ez több mint egy kézlendítés, és egy elrebegett ima, hogy „igen Uram, légy az életem vezetője, átadom magam neked…” Ez azt jelenti, hogy MINDEN
Molnár B Antal [ 2012-05-09 18:01 ]
Imádság
“Te, ki időn kívül állsz, Uram, s mosolyogva nézed, miképpen küzdünk ellene, Te tudod, hogy mit cselekszel.
Nem tévedsz soha, amikor az időt megszabod az embereknek:
Mindegyiknek kimérsz annyit, hogy akaratodat teljesíteni tudja.
De nem szabad az időt elvesztegetni, elpazarolni, vagy éppen ellopni,
mert az idő a Te ajándékod, s romlandó ajándék az: nem lehet sokáig őrizgetni…
Uram, van időm, bőséges idő áll még előttem./?/
Mindaz, amit adtál: életem évei, éveim napjai, napjaim órái, mind az enyémek még./?/
Rajtam áll, hogy nyugodtan és békén, színültig töltsem meg őket.
Neked ajánlom fel valamennyit, hogy a puszta vizet tüzes borrá változtasd,
mint hajdan Kánának egyszerű menyegzőjén.
Uram, ma este nem azt kérem Tőled, hogy még így tehessek vagy úgy.
Ma csak kegyelmedet kérem, hogy a rám szabott időben lelkiismeretesen, jól végezhessem azt, amit Te vársz el tőlem.”
Füle Lajos: Az eltemethetetlen
Temették ólom-csüggedésbe,
hitetlenség rongyába rakva
a félelem sivatagába
Harmadnapon feltámadott!
Temették tornyos templomokba,
szertartások gyolcsai közé,
imákból készült szemfedője.
Harmadnapon feltámadott!
Temették ideológiákba,
tagadás útszéli árkába,
tudomány sziklái alá.
Harmadnapon feltámadott!
Temették gyilkos hitvitákba,
szent háborúk szennyes vizébe,
sötét élet-cáfolatokba.
Harmadnapon feltámadott!
Temetgetik ma is... Hiába.
Nem rejti el se föld, se ég már,
szív bűne, vagy ész érve, semmi,
mert Ő MAGA AZ ÉLET !
Molnár B Antal [ 2012-05-09 18:00 ]
Sík Sándor A jegyes éneke
Uram, ölelj magadhoz engem.
Ma valami sír a szívemben.
Sohase voltam még ennyire gyermek.
Édes, ölelj meg!
Ma olyan súlyos a fejem.
Valami nagy könyörtelen
Siralom hajt ma arcod melegéhez,
Ölelj meg, édes!
Hidd el, ma nagyon megérdemlem.
Ma nem volt órám könnyezetlen.
A tűzostorok ma velőkig vertek.
Édes, ölelj meg!
Hiszen igaz, hogy gyáva voltam,
Hogy már-már majdnem elbotoltam,
De mégsem mentem más tűz melegéhez.
Ölelj meg, édes!
Tudod, hogy mégis talpra keltem,
Tudod, hogy eléd térdepeltem,
Amikor hívtak hazajáró lelkek.
Édes, ölelj meg!
Két konok lázadó kezem
Alázattal összeteszem
S letérdelek az ágy fejéhez.
Ölelj meg, édes!
S imádkozom: Ölelj meg engem,
Máglyát gyújts repeső szívemben,
Máglyát, amelyen fehér tüzek kelnek.
Édes, ölelj meg!
Molnár B Antal [ 2012-05-09 18:00 ]
Jónás példája
"Hangosbemondó: Figyelem! Jónást lenn várják a halban!"...
Nem vicces; megtörtént velem: belehulltam s belehaltam már majdnem, míg partra hányt a cet; s számot vetve magammal eldőlt,
hogy mennem kell, hátha életet mentek szavammal.
Nemsoká elnyelt a város... Nagy vihar előtti csendben vészjóslón
szólt a magányos próféta, mint félreverten zúgna harang, harsogná most hangosbemondó: Figyelem!!...(Árvai Emil)
Sík Sándor A fordított Jónás próféta
De megtréfáltál, seregek Ura!
Mi lett belőlem, milyen figura! -
Fordított Jónás, fejtetőre billent,
Pedig a Hangnak sose mondtam ellent.
Küldöttél, mentem. Hordtam az Igét
Nem kerülgettem bolond Ninivét,
Nem futottam, hogy le ne köpjön, sértsen,
A szennyes szájat, kezeken a vért sem.
Hajót kerestem, biztosat, sebest,
Eveztünk, Ninivének egyenest.
Már láttam kelni a csarnokok ívét,
Már köszörültem a próféta-igét.
Ó az- az Ige! Asszonyt, gyereket,
Amit szerettem, ami szeretett,
Mindent elhagytam érte, - érted, Isten,
Hogy amire küldöttél, teljesítsem.
És most, hogy már-már megölelt a part,
Most küldted ezt az őrjöngő vihart,
Hogy minden, minden fejtetőre fordult,
Szél, víz és ember, minden megbolondult.
Akkor, látván, hogy nem segítenek,. Akiket hívtak, a kisistenek,
Az összetört, vergődő, fejevesztett
Bolond hajósok mind énnekem estek.
Nem kell próféta, nem kell most a szó,
Most kapitány kell, most parancsoló,
Hát kormányozzam a hajót, vezérül,
Ki a viharból és el Ninivétül.
Így lett a szegény Jónás (a silány,
De mégiscsak próféta) - kapitány.
Hol vannak már a ninivei partok!
Te tudod, Uram, én nem, merre tartok.
Próféták Ura, te akartad így,
Hogy engem ilyen kísértésbe vígy?
Így van megírva? Mert a lélek bennem
Elnémíthatlan sóhajtozza: nem! nem!
Ha rabságomat megelégeled,
Szólalj meg, Uram, küldj immár jelet,
Bizonyságul a szavad szomjazónak,
Hogy jobbra hívtál, nem parancsolónak.
Ha mást nem, küldj egy áldott cethalat,
Hurcoljon meg a tengerek alatt,
Vessen már véget a fojtó mesének,
S vessen ki harmadnapra Ninivének.
Siess, Uram, ne késlekedj sokat,
Mert halálosan fáj és fojtogat,
Ami belőled bennem fúl: az ének.
Ó engedj énekelnem Ninivének!
Molnár B Antal [ 2012-05-09 17:59 ]
Sok erősnek látszó férfi belül gyönge, bor és nők egykönnyen elveszik eszét. Heródes egy táncért egy lánynak esküdözve ígér bármit, akár országa felét... Ekkora sikerre nem számít a leány; kisiet anyjához, adjon ő tanácsot. Néz nagyot az asszony: vagy viccel a király, vagy most megnyerhetik ketten a világot... Mit kérjen leánya? - anyja gondolkodik; régi ellenfelén jár e gondolat: börtönben ül, ám ez veszélyes még ott is... Így szól hát a lányhoz bátorítólag: - Heródes lehet hogy tréfálkozik, de én nem: kérd fejét annak a Jánosnak!... ___________
Sík Sándor Játékszer
Fogadd el Uram, szabadságomat,
Fogadd egészen.
Vedd értelmemet, akaratomat
S emlékezésem.
Mindazt, amim van és ami vagyok,
Te adtad ingyen.
Visszaadok, Uram, visszaadok
Egyszerre mindent.
Legyen fölöttünk korláttalan úr
Rendelkezésed.
Csak egyet hagyj meg ajándékodul:
Szeretnem téged.
Csak a szeretet maradjon az enyém
A kegyelemmel,
S minden, de minden gazdagság enyém,
Más semmi nem kell...
Molnár B Antal [ 2012-05-09 17:59 ]
Kormorán : Uram, mi jöhet még?
Semmi sincs, csak átlátszó éj,
szavak, miket nem bocsát meg senki,
Nincs hűséges szempár, nincs simító kéz
Ó Uram, mi jöhet még?
Éjszaka van, de napsugárra vágyom,
mint délre húzó, fáradt fecskepár,
Testem kihűlt álom csupán, darabokra hullik szét
Ó Uram, mi jöhet még?
Dühödt magányban, kócos szerelemmel
újra, csak újra küzdök valami ellen
Nem tölti be élet a végtelen űrt
Ó Uram, mi jöhet még?
Határtalan a fájdalom és oly dobogó minden emlék
még meg sem érkeztél, de máris el mégy,
Még nem is szóltál, de szád örökre néma
Ó Uram, mi jöhet még?
Kő, páncél, vasbilincs, szavak néma rendje.
Ne kínozz, hisz túsz vagyok, előtted állok pőrén bekötött
szemekkel Ó Uram, mi jöhet még?
Te és én nem létezünk már,
csak árnyékaink élnek.
Te és én becsapva állunk
nem szédít az ének.
Megyek, ahogy jöttem, senkiként a semmiből.
Megyek, mert nincs helyem, csak árny vagyok nem létezem.
A huszárcsínyek ideje lejárt
Nagy árulásokról írnak majd meséket
S nem keresnek többé csillagot szerelmes lányok
Botladoznak álmaink, könnyes az idő
szárnyaszegett vágyaink, csöndes temető
Szédül az éj, sóhaja kél
felébred a remény
Még meg sem érkezett, de már végleg elment,
még nem is szólt, nem látott embert
Még meg sem érkezett, de már végleg elment,
még nem is szólt, nem látott embert
Arcom, mint kőszobor.
Könnyek nélkül sírok.
Soha nem volt gyermekeimnek, hidegek a sírok,
Ó Uram, mi jöhet még?
Ó Uram, mi jöhet még: Ámen.
Molnár B Antal [ 2012-05-09 17:58 ]
Reményik Sándor: Imádság
Uram, rövid pár évre add csak
A szavak csengő színezüstjét,
Vert aranyát a gondolatnak,
Képek suhanó selymét nékem,
Hogy csendbe rejtsem, álomba zenéljem
Mind, mi nekem fáj s szívemen át másnak.
Tudjam: mögöttem százak, ezrek állnak,
Némák, akiknek én vagyok a nyelve,
Tüzes nyelv. Kar, értük fegyverre kelve,
Árvák, akik nevében én beszélek
S ha elnyelik szóm puszták, sötétségek,
Tudjam: egy világ kínja kihallgatlak.
Hadd dolgozzam selyemmel, vert arannyal
S ki magam itt bolyongok tépve, árván:
Hadd legyen minden sorom súlyos márvány,
Márványba rótt sok-sok mély jelbetű.
A száz sziklába befalazott kincset
Hadd hordjam össze egy roppant halomba,
A szerteszálló sok-sok kósza jajszót
Ezer hangon búgó egy fájdalomba,
Szakadjon le az idegenség fátyla:
Aki engem lát, bennem magát lássa,
S kik rongy létem ma méltó gúnnyal nézik,
Az égből orzott láng, én Istenem.
Égessen be a szivök közepéig!
Pár évet adj csak. Akkor én, Uram,
Kezedbe adom vissza minden vágyam,
Mert mind betelt. És nem éltem hiába.
Csak a vágóhíd melege,
muskátli szaga, puha máza,
csak a nap van. Üvegmögötti csöndben
lemosdanak a mészároslegények,
de ami történt, valahogy mégse tud véget érni.
(Pilinszky János: Passió)
Molnár B Antal [ 2012-05-09 17:58 ]
Gégény István: El nem mondott ima
Fáj, hogy nem szólhatok.
Bár mondtam volna ezernyi szép gondolatot,
Mégis itt ülök szavaim börtönébe zárva,
Süket csendet hallgatok.
Fáj, mert adni vágytam,
Helyette most én kapok.
Mégsem bánom már, hogy így lett,
Hisz oly gyakran hiába szólalok.
Mert az igaz fohász nem az ajkakon,
Benn a szívben fakad.
Nem száll tova szép szavakon,
Örökre bensőm kincse marad.
Szállni tanul a lelkem,
Szólni a szám,
Közben a csend néma szárnyain
Az Úrhoz talál imám.
József Attila: Isten
Láttam Uram, a hegyeidet
S olyan kicsike vagyok én.
Szeretnék nagy lenni, hozzád hasonló,
Hogy küszöbödre ülhessek. Uram.
Odatenném a szívemet,
De apró szívem hogy tetszene néked?
Roppant hegyeid dobogásában
Elvész ő gyönge dadogása
S ágyam alatt hál meg a bánat:
Mért nem tudom hát sokkal szebben?
Mint a hegyek és mint a füvek
Szívükben szép zöld tüzek égnek
Hogy az elfáradt bogarak mind hazatalálnak, ha esteledik
S te nyitott tenyérrel, térdig csobogó nyugalomban
Ott állsz az útjuk végén -
Meg nem zavarlak, én Uram,
Elnézel kis virágaink fölött. (1925)
Molnár B Antal [ 2012-05-07 20:43 ]
FIGYELMEZZ SZAVAIMRA
"Uram, figyelmezz szavaimra, értsd meg az én sóhaj-tásomat!" Zsoltár 5,2
Gyermekkorunkban hányszor mondtuk: Mama, figyelj! Mondtuk a magunkét, és úgy éreztük, hogy nem is figyel ránk senki. Az Úr mindig figyel, Õ nem olyan, mint a szülõk. Csak te gon-dolod sokszor, hogy nem figyel. Talán nem válaszol azonnal, de mindig figyel. Kérdezem, van-e, amire figyeljen az Úr? Van-e igazi ima az életedben.? Az 5. zsoltár háromféle imádságról beszél. "Értsd meg az én sóhajtásomat!" A sóhajtás is lehet ima? A sóhajnak tartalma van. Isten arra is figyel. A második fajta imádság: "Ügyelj az én kiáltásom szavára." Amikor valóban segítségre van szükséged, akkor jön a kiáltás. Volt-e már, hogy kiáltásod S. O. S. kiáltás volt? Az Úr mindenfajta imádságot ért, és figyel rá. "Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád, és vigyázok." Amikor leültél, hogy csendességben légy, gondoltál-e arra, hogy az én Uramhoz, Királyomhoz megyek? Milyen nagy ajándék ez. Az Úr ismer, egészen tudja, hogy ki vagy, és mégis lehetõséged van arra, hogy kegyelmét ki árassza reád. Vessünk el magunktól minden hamisságot, képmutatást. Isten nem gyönyörködik a hamisságban. Csak alázatosan közelíthetsz Hozzá. Teljes szívedbõl borulj le az Úr elõtt, hogy vezethessen az Õ Igéjével, és egyengethesse elõtted utadat a mai napon is. Az Úr el akar juttatni oda, hogy tudj mindennek örülni. Hadd legyen igaz életedben ez az Ige: "Örvendeznek tebenned, akik szeretik a Te nevedet. Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jó voltoddal, mint egy Paizzsal."
"Krisztus a mi békességünk!"(Efézus 2,14)
Lk 11,14-23
A farizeusok megvádolják Jézust, hogy ördöggel paktál - vele egyetértve űzi ki az ördögöt.
Mások jelet várnak tőle. Aki ördöggel cimborál az a kárhozat fia.
,,De ha én Isten ujjával űzök ördögöt, akkor elérkezett hozzátok az Isten országa."
Jézus mintha csak ma és éppen nekünk mondaná ezeket a szavakat.
Vigyázzunk Jézussal való szövetségünkre - ne tegyünk semmilyen érdek¬csoportot előbbre.
Ígérhetnek hatalmat, gazdagságot, karriert - ez megtántoríthatja a hi¬tünket. Amelyik erősebb lesz bennünk, az fog eluralkodni rajtunk.
,,Aki nincs velem, ellenem van..."
- Meg lehet-e felelni egyszerre több meggyőződésnek?
- Gerinces vagyok-e a szemléletemben, és cselekedeteimben?
[Grüllné Szatzker Erzsébet, Mór]
Molnár B Antal [ 2012-05-07 20:41 ]
MÁJUS 7. Nem lesz mindig sötétség Ézsaiás 8,19–23 A prófétáknak sem könnyű, hogy kiábrándult, utat tévesztett, Istenre nem kíváncsi embereknek hirdessék Isten tervét, ígéretét. A hitét az jelzi, hogy bármilyenek is a körülmények, bármilyen a hozzáállás, akkor is azt mondja, amit Isten neki kijelentett. Ez se könnyebb, mint bizalommal várni Isten ígéretére háborús előkészületek helyett. Reménytelennek látszó időkben az emberek gyakran és könnyen fór- dúlnak bármilyen információs forráshoz, sőt... Elmondhatjuk a régi és a mai tapasztalatok alapján, hogy az emberek sötét, reménytelen időkben sokkal inkább kíváncsiak a holnapra, a jövőre. Minden korban készségesen rendelkezésre is álltak az éppen divatos jövendőmondók, akik busás hasznot húztak az emberek olthatatlan kíváncsiságából. Az is igaz, hogy bizonyos időszakok valóban sötétek. Ezt a próféta szava is alátámasztja: „De nem marad sötétség ott...”, tehát ott és akkor lelki-szellemi sötétség volt. A prófétának, a reménykedő hívőnek sem kell rózsaszínben lát- nia azt, ami sötét... Abban tér el a többiektől, hogy biztos forrásból – Isten ki- jelentéséből – tud valamit, aminek valóban van jövője: „De nem marad sötétség ott, ahol elnyomás van.” És ebben bízik. Az Úr szólítja az ifjút 1Sámuel 3,1–10 Sámuel számára hamar természetessé vált a templomi környezet, amiről később a zsoltáros így írt: „Sóvárog a lelkem az Úr udvarai után” (még ha itt a jeruzsálemi templomról van is szó). Nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen ezt láthatta Élitől. Ez a fajta megszokás, rutin is része annak a korabeli alacsony lelki-szellemi színvonalnak, melyben ritka vendég a személyesen meg- szólaló-megszólító Isten. Őt azonban – bár senki nem készítette fel erre az ifjút – ez sem akadályozta abban, hogy megszólítsa Sámuelt. A helyzet ugyan klasszikus példája a kiürült vallásosságnak, ám Isten ilyenkor is képes újat kezdeni, különösen, ha van egy nyitott szívű ember. Az élet tehát így váltja fel a halált egy nép, egy közösség esetében. Isten kegyelmesen kezdeményez, cselekszik. Bár Sámuel ekkor „még nem ismerte az Urat”, de nagyon tanulságos látni egy ilyen út első métereit. Ráadásul mindannyi- an úgy kezdtük, hogy nem ismertük őt. A kérdés az, hogy Isten megismerésének útján elindulva meddig jutunk.
Molnár B Antal [ 2012-05-07 20:40 ]
József Attila : CSÖNDES ESTÉLI ZSOLTÁR
Ó, Uram, nem bírom rímbe kovácsolni dicsőségedet.
Egyszerű ajakkal mondom zsoltáromat.
De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.
Tudom, hogy zöldell a fű, de nem értem minek zöldell,
meg kinek zöldell.
Érzem, hogy szeretek, de nem tudom, kinek a száját fogja megégetni a szám.
Hallom, hogy fú a szél, de nem tudom, minek fú, mikor én szomorú vagyok.
De ne figyelmezz szavamra, ha nem tetszik Neked.
Csak egyszerűen, primitíven szeretném most Neked elmondani,
hogy én is vagyok és itt vagyok és csodállak, de nem értelek.
Mert Neked nincs szükséged a mi csudálásunkra, meg zsoltárolásunkra.
Mert sértik füledet talán a zajos és örökös könyörgések.
Mert mást se tudunk, csak könyörögni, meg alázkodni, meg kérni.
Egyszerű rabszolgád vagyok, akit odaajándékozhatsz a Pokolnak is.
Határtalan a birodalmad és hatalmas vagy meg erős, meg örök.
Ó, Uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem.
De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.
Molnár B Antal [ 2012-05-07 20:39 ]
Füle Lajos: TE VAGY A CÉL
Békességed, mint a folyóvíz, körülvesz és ölelve ringat.
TE vagy a Cél, TE vagy a partja az álmaimnak.
TE jössz felém a holnapokban, TE integetsz tűnt napjaimból,
Hozzád fogok elérni egyszer a földi lét határain túl,
Szegényen is gazdag reménnyel, fáradtan is örömre frissen.
Lelkem kitör unt börtönéből, hogy szüntelen ujjongja: ISTEN!
Füle Lajos: ADD ÚJRA! Ahová mindig visszatérünk, ahová mindig visszahullunk, akármilyen magasba értünk... Ahol szétnyílik kapzsi markunk,. és minden érték semmivé lesz, mit lázasan űztünk, akartunk... Ahol lehull rólunk az álarc, ijesztő pőre lesz a lelkünk,s a látszatért sincs már tovább harc... Ahol nincs vég, csak drága kezdet:. Ó add, URUNK, add újra nékünk ajándékul örök Kereszted!
Füle Lajos: EGYETLENEGY
Szétzüllik, a vágyak csapatja, ez erre, az amarra megy,
Szívem mind, mind magára hagyja, csak egy marad, egyetlenegy:
Egy lábnyomot követni végig, célomhoz egyre közelebb,
Egy ölelést szívemre zárni s megőrizni a melegét,
Egy látomást kísérni végig, sötét, sivatag helyeken,
Egy álomért küszködni égig, míg valóság lesz odafenn.
A legigazabb vers
Nyár sötét égbe suttog a határ;
Szavaink emlékén lógnak tagjaim.
Gond sötét vagyok, agyam rőt bazár,
Szemedbe bújok el mindig idekinn.
Hozzád taszít a sápadt értelem,
Szavadhoz hív a csend, s én csak azt tudom,
Az kell, hogy végre kimondasd velem
Üres szavakban élek, és hagyom…
Én nem vagyok jó, s talán borzadok,
De gyilkolom magam, mióta élek.
Úgy leszek sötét, mint a századok,
És elveszek, akár mezőn a fények.
Döntsd rám magam, hogy ki kelljen bújnom,
Ijessz meg, hogy kicsit szaladni bírjak,
Tűt forgass belém, hogy néha szúrjon,
Nevess ki szörnyen, ne csak verset írjak…
Ne szólj ha hívlak, légy a némaság,
Te ismersz ugyan, de tagadj le engem!
Mutasd, kívüled nekem nincs világ!
Dobj az útra ki, ne legyen hol lennem.
S mikor nem leszek, csak egy csonthalom
S ha nem vagy, nekem kenyér se, víz se kell,
Akkor szeress, de ne légy szánalom,
Szoríts magadhoz, ne engedj többet el.
2006. szeptember 4.
Molnár B Antal [ 2012-04-21 16:34 ]
ÁPRILIS 201 A kedves szépsége Énekek éneke A vőlegény távol van kedvesétől, de nem végleg, hanem csak egy meghatározott ideig, mint Krisztus is távol van egy ideig „menyasszonyától”, a gyülekezettől. A menyasszony azt is tudja, hol van a vőlegény, mit tesz most, és azt is, hogy egymáshoz tartoznak. Ha most még nincsenek is együtt, az egymáshoz tartozás tudata bennük él, és ehhez semmi kétség nem fér. A menyasszony így vallja ezt: „Én szerelmesemé vagyok, s szerelmesem az enyém” (3. v.). Jellemezzen bennünket is az a tudat, hogy az Úréi vagyunk, és egy nap mi is együtt leszünk vele! A másik vallomás a „szerelmes” szépségéről szól. Salamon az Úrtól kapott bölcsességével, csodálatos szavakkal írja le a szerelmes szépségét. Ami- kor egy vőlegény menyasszonya szépségéről beszél, arról tesz bizonyságot, hogy szereti őt. A szépség leírásából ki lehet olvasni a szeretetet is, amit iránta érez. Az Úr szereti és szépnek látja „menyasszonyát”, a gyülekezetet, és most is szépíteni akarja: „így állítja maga elé az egyházat dicsőségben, hogy ne legyen rajta folt vagy ránc vagy bármi hasonló, hanem hogy szent és feddhetetlen legyen” (Ef 5,27). Szépítsen az Úr minket ma is! Eljön a felhőkön Jelenések 1,7–18 A Jelenések könyve által betekintést nyerünk a jövő világába, tudomást szerezve olyan események felől, amelyek ezután fognak bekövetkezni. János apostolt az Úr felhasználta, hogy azt is közölje velünk, milyen lesz Jézus Krisztus visszajövetele. Akik a megváltójukkal való találkozást várják, azok számára bátorítást jelent, hogy az ő érkezése biztos. Ugyanakkor figyelmeztetés is annak, aki halogatja életébe fogadni a Megváltót, nehogy késő legyen. Az apostol által úgy láthatjuk Jézus megjelenését, mint ami nyilvánosan fog megtörténni. „Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem...” (7. v.) Váratlanul, de nem titokban: erről mindenki tudomást szerez majd. Ez az érkezése nagyban különbözik első eljövetelétől. Akkor csendben jött el, és csak kevesen szereztek tudomást arról, hogy Betlehemben világra jött a Megváltó. Most azonban mindenki szeme láttára, dicsőségben jön el a felhőkön. János leírja Jézus mennyei dicsőségét is (13–16. v.). Jézus közeli érkezésének a tudata hadd késztessen bennünket ma is szent életre, kitartásra az Úrban, másokért való imádkozásra, bizonyságtevésre!
Molnár B Antal [ 2012-04-21 16:33 ]
A HÍVŐ NÉP URÁT VÁRJA Pecznyik Pál---3
Isten országa a földön
övéiben van jelen;
Földrajzi határok nélkül,
végesben a végtelen.
A hívő nép Urát várja:
éjt, nappalt virrasztva tölt
s mikor megjön dicsőségben,
béke földje lesz a föld. -
Mikor jössz?
Tudjuk, hogy visszajössz, de azt nem, hogy mikor,
pedig már van kvarcóránk, s uránóránk is, amely ezer év alatt
egytized másodpercet sem késhet... - de ezek nem jelzik, mikor jössz!
Kozmikus távcsöveink lencséje nem foghat el,
radarhullámaink nem ütköznek
Beléd...
Tudjuk Földünk korát, sejtjük útját jövőnknek
s ha földi életed harminchárom évét
beprogramoznánk életünkbe hittel,
nem azt számítgatnánk, mikor jössz,
hanem azt, hogy szerintünk bár ezer évet késhetsz,
de eljössz!
Idejében.
Szlovák Tibor
(Hozsannázó napok, III.397)
Molnár B Antal [ 2012-04-21 16:33 ]
Krisztus isteni mivoltát tanítja a Biblia. Amikor a feltámadás után Tamás megérintette Jézus sebeit, felkiáltott: "Én Uram és én Istenem!" (János 20,28). Semmi okunk nincs azt hinni, hogy Tamás az “Én Uram”- at Krisztusra értette, de közben Istenre gondolt, mikor azt mondta “Én Istenem”, ahogy ezt néhány állítják. Tamás Krisztust Istenének és Urának hívta. Jézus pedig nem javította ki. A Kolossé 2,9 egyértelműen megerősíti Krisztus istenségét, amikor azt mondja: "Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg," (Károli fordítás) István “Urának” hívta Jézust (ApCsel 7,59-60) nekünk pedig Úrként kell megvallani Krisztust (Róma 10,9 • 1Kor 12,3). Ezekben a versekben az Úr szó a görög Kurios fordítása, ami a Septuagintában - az Ótestamentum görög változatában - Jehovát jelenti. Ebből látható, hogy az Úr Krisztus (Kurios) az Isten.
1. Krisztus tulajdonságai is azt mutatják, hogy Isten.
Jézus Krisztus mindent tud (János 1,48; 2,25; 6,64; 14,29; 21,17). Mindenható (Máté 28,18 • Zsidók 1,3), bűntelen (János 8,46), örök (Mikeás 5,3) és változatlan (Zsidók 13,8). Mivel csak Isten rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, Krisztusnak is Istennek kell lennie.
2. Krisztus bizonyos tettei megmutatják, hogy Isten.
Jézus Krisztusnak hatalma van megbocsátani a bűnöket (Márk 2,5-7 • Efézus 1,7), örök életet ad (János 10,28; 17,2), megítéli a világot (János 5,22; 5,27) és irányítja a természetet (Máté 8,26). Mivel ezeket csak Isten tudja megtenni, Jézusnak Istennek kell lennie.
3. Krisztust Istenként imádták.
Jézust imádják az angyalok (Zsidók 1,6) és emberek (Máté 14,33) pedig csak Istent szabad imádni (2Mózes 34,14). Krisztus maga is mondta, hogy csak Istent illeti az imádat (Máté 4,10) mégis elfogadta az imádatot. Ha Jézus Mihály arkangyal lett volna élete előtt, hogyan imádták volna, ha egyszer az angyalokat nem szabad imádni (Jelenések 19,10; 22,8-9)? Ha Krisztus nem lett volna Isten, imádata bálványimádás lett volna.
Molnár B Antal [ 2012-04-21 16:32 ]
EMLÉKKÖNYVBE.
(Rögtönözve.)
Az óriás nap képe elfér
Egy harmatcsöppben, hogyha tiszta.
Ágaskodó, hánykódó tenger
Egy sugarát nem adja vissza.
Tanulj az égi, szende gyöngyharmattól!
Csak egynek add át szerető szíved'.
Lehetsz egész világé, ámde abból
Egészen semmi sem lesz a tied.
Molnár B Antal [ 2012-04-21 16:29 ]
Kedves Illetékes Testvérem az Úr Jézusban !
Nagyon köszönöm,hogy újabb lehetőségem van az oldal használatára.
Istentől gazdag Áldást és bőséges Kegyelmet kívánok minden Medves munkatárs Testvérnek.
Békessége
tóni bácsi
Molnár B Antal [ 2012-04-21 16:26 ]
Felele Jézus: Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi: az én Atyám az, a ki dicsőít engem, a kiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek. És nem ismeritek őt: de én ismerem őt; és ha azt mondom, hogy nem ismerem őt, hozzátok hasonlóvá, hazuggá leszek: de ismerem őt, és az ő beszédét megtartom.
János 8, 54-55 - Károli ford.
Szeretném, ha mindegyikőtöknél működne a nyelveken szólás ajándéka. De még jobb lenne, ha prófétálnátok. Hasznosabb annak a szolgálata, aki prófétál, mint aki nyelveken szól. Kivéve, ha az, aki a nyelveken szólás ajándékával szolgál, egyúttal meg is tudja magyarázni, amit mondott, hogy ezáltal az egész gyülekezetnek hasznára legyen.
I. Korinthus 14, 5 - Egyszerű ford.
Övetekbe aranyat, ezüstöt, rézpénzt ne szerezzetek, se táskát az útra, se két köntöst, se sarut, se botot, hiszen méltó a munkás a táplálékára.
Máté 10, 9-10 - Csia ford.
Molnár B Antal [ 2012-04-21 16:25 ]
ELIZEUS ÉS A GYEREKEK
Ment Elizeus, ment fel a hegyre,
Pajkos gyerekhad csúfolni kezdte;
Bétheliek voltak, Akik gúnyolódtak A prófétán. A szent öreg tűrt és ballagott csak,
Intette szépen a csúfolókat, De csak kiabáltak
Isten szolgájának Az intésre.
Zörren az erdő, és földühödve Két medve ront rá a vakmerőkre.
- Tanuld meg hát ebből: Bűnre büntetés jön,
Ne csúfolkodj!
HAZAFELÉ
Alkonyodik... lassan, csendben Sötétedni kezd a táj,
A mezőről, domboldalról Hazafelé megy a nyáj.
Elől halad a jó pásztor, Utána megy a sereg, -
Kicsi bárány az ölében... Nézzétek csak, emberek!
Jó pásztorunk: az Úr Jézus, Aki szeret bennünket,
Zöld mezőre, kies helyre Terelgeti lelkünket.
Ő megy elől, mi utána, Ölbe vesz ha fáradunk,
Földi zajból nyugalomba: Hazafelé ballagunk...
Molnár B Antal [ 2012-04-21 16:25 ]
A vakon született meggyógyítása
Születésétől vak koldust Látott Jézus egyszer.
„Ez a bűnös, vagy szülei, Kit Isten így megver?”
- Kérdezték a tanítványok, De Urunk ezt mondta:
„Ez se bűnös, meg azok se, Másért van e próba:
Isten dicsősége lesz majd Nyilvánvaló benne.”
Sarat csinált, s rákente az Öröktől vak szemre.
„Mosakodj meg Siloám nak Tisztító tavába!”
Szót fogadott erre a vak, S megnyílt a látása.
De a farizeus horda Meghurcolta érte,
Őt is, meg a szüleit is, Mind, ki Jézust védte.
Azt hozták fel ürügynek a Názáreti ellen:
„Szombatnapon sarat csinált, Tehát bűnös ember.”
„Bűnös vagy nem?! Mit tudom én, Bármit kiabáltok.
Egyet tudok – szólott a vak – Vak voltam, most látok!”
Bárkit bármi az igazi Emberségben gátol:
Óva inti az Úr Jézus A lelki vakságtól.
Molnár B Antal [ 2012-04-21 16:25 ]
KERÉKPÁRON
Az Úrban megmaradásra van példázat ebben:
addig állsz, míg előre mégy, addig vagy nyeregben.
Ha nem teszel jót, se rosszat, ne gondold: az semmi.
Nem kell karambolt csinálni, hátrafelé menni;
ahhoz, hogy el,- vagy kidőljél, megállni is elég.
Addig maradsz egyensúlyban, amíg előre mégy!
JÉZUS SZAVA...
Jézus szava mind igaz:
aki gyűlöl, gyilkos az.
Hisz e szóban is: Gyűlöl,
már benne van az, hogy öl.
DÁVID
Nagyobb volt, mint a gőgös Góliát...
Saulnál is, megnyerve sok csatát.
De legnagyobb, amikor megbocsát,
mikor legyőzi saját bosszúját,
legyőzve ezzel önző önmagát.
Lelkem, bár hatna ez a példa rád!
Molnár B Antal [ 2011-05-05 11:24 ]
: Előfordulhat olyan, hogy Isten figyelmeztet minket egy veszélyre, hogy megóvjon tőle? Ha igen, honnan ismerhetjük fel, hogy Ő szól hozzánk?
Kellie: Isten mindig szól hozzánk. A Példabeszédek 1:20 azt mondja: „A bölcsesség … kiált”. Nem hiszek abban, hogy egy rossz dolog valaha is úgy történne meg velünk, hogy a Szent Szellem ne szólna a szellemünkhöz előtte, hogy figyelmeztessen. A János 16:13 szerint: az igazság Szelleme megmutatja nekünk a bekövetkezendőket. Ő tudja, hogy mire készül az ellenség. De meg kell tanulnunk megérteni, amit a Szent Szellem mond, hogy engedelmeskedni tudjunk Neki. Ha jól rá van állítva a szellemi fülünk az Ő hangjára, Ő minden esetben meg tud menteni minket az ördög támadásaitól. Tanulj meg hát figyelni a szellemedre! És ugyanilyen fontos, hogy megtanítsd a gyermekeidet, hogy figyeljenek és engedelmeskedjenek a szellemüknek. Nagyon tudom ajánlani, hogy te és a családod imádkozzatok egy ehhez hasonló imát: „Uram, arra vágyom, hogy képes legyek meghallani Téged és azt, amit mondasz, hogy pontosan ismerjem a hangodat.”Ígéret van neked is az Igében, hogy Isten meg fogja válaszolni ezt az imát, és egyszerű kis leckéken keresztül elkezd tanítani. Kezdesz majd hallani valamit ott bent, és azon gondolkozol majd: „Isten volt?” Aztán akár engedelmeskedtél a szavának, akár figyelmen kívül hagytad, Ő rögtön jön és bebizonyítja neked, hogy az Ő hangját hallottad. Ahogy az Ézsaiás 30:21-ben áll: „És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: Ez az út, ezen járjatok!” Isten meg fog tanítani, hogy meghalld, amit mond neked. A Példabeszédek 3:5-6 elmondja: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes szívedből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden útjaidban ismerd el Őt, akkor Ő igazgatja a te útjaidat.”Amikor arra vágysz, hogy meghalld az Úr hangját és megkéred Őt, hogy tanítson meg, hogy meg tudd különböztetni az Ő hangját, akkor ezzel elismered, hogy Ő többet tud nálad. és a kísértőnél is. És mivel te elismered Őt, Ő igazgatni fogja a te útjaidat.
Molnár B Antal [ 2011-05-05 11:23 ]
NE TEDD! INT AZ IGE ADÓJA.
Mert küldetésed van! A Lélek
Elindít, visz nagy távlatokba
Ívelőn: ajkadról dicséret
Zendül, zeng-zeng szent ének hangja.
Már egész lényedet betölti.
Ez égi érzet már, nem földi:
Felemel, és eltölt a hála,
Megtanít szívedből örülni,
Hiszen Atyánknak oltalmába
Helyezheted az életed!
Ünnep van! Kiárad a Lélek!
Megmozdít, áraszt szent tüzet:
Tüzétől minden izzik, éled,
Betölt sok üres életet,
Hogy hasznos és áldott legyen.
Bácsi Sándor:
AZ ÚRNAK MINDEN NÉPE
A világ vesztébe rohan,
De Isten óvja minden útján
Népét, mely vándorol a pusztán,
- Hogy ne legyen otthontalan. -
Jövőt hordozó tüzes nyelvek,
Lángoszlop, vagy szél-zendülés:
Szórt népeket összeköt és
Egy közös zsoltárt énekelnek.
Hogy mindenki testvér legyen.
És áradjon a kegyelem,
Egybefonó szent béke.
Láng fusson át a szíveken,
A Lélekből erőt vegyen
Az Úrnak minden népe.
Molnár B Antal [ 2011-05-04 17:39 ]
A szeretet csodája
Ne feledjétek, hogy ...
A kötelesség szeretet nélkül elkedvetlenít…
A felelősség szeretet nélkül kíméletlenség…
Az igazságosság szeretet nélkül megkeményít…
Az okosság szeretet nélkül ravaszság…
A rend szeretet nélkül kicsinyesség…
A barátság szeretet nélkül képmutatás…
Az becsület szeretet nélkül gőg…
A gazdagság szeretet nélkül fövényesség…
A hit szeretet nélkül vakbuzgóság…
Az élet szeretet nélkül értelmetlen
Lukátsi Vilma
HAGYJ BÉKÉT NÉKI…!
„Hagyj békét néki még ez esztendőben!”
– szólt az Úr, s meghagyott.
Rendelkezett az Úr Isten felőlem.
Most itt vagyok.
Teremni vágyom, meghálálni minden
élő vizet,
s dicsérni Jézust ért gyümölcseimben,
hiszen hiszek.
Füle Lajos
Molnár B Antal [ 2011-05-04 17:38 ]
A BALGA SZŰZ
Messziről int a titkos végtelen,
A csillagok sziporkázva égnek,
Annál sötétebb minden idelent,
nehéz, komor, vajúdó az élet.
Kiáltás hangzik az éjszakában:
– Tartsátok mind magasra mécsetek!
Akit vártok, az ajtó előtt áll:
A Vőlegény elébe menjetek!
…mennék, de alig ég a mécsesem.
Mért is aludtam a várás alatt?
A többiek fényes lámpáikkal,
én meg – jaj, hol vegyek még olajat?!
Lépni sem tudok a félelemtől,
ha most foghatnék egy erős kezet…!
– Uram!
Te vagy? Te hajolsz le hozzám?
A menyegzőre… Veled mehetek?
Te vagy, tudom már:
Te, aki
a pislogó mécset nem oltod el,
és megkegyelmezel a megrepedt nádnak!
Uram,
ha még mondhatnék valamit,
e z t hadd mondjam én a világnak!
Lukátsi Vilma
A nevem: Idő
Nem voltam mindig, és nem is leszek mindig, de most vagyok, hogy megmérjem az életet.
Az emberek várnak rám, alárendelik magukat nekem, félnek tőlem, és Istenen kívül senki sem tud feltartóztatni. Isten a kezében tart, s ha Ő szól, az én utamnak vége…
A legtöbb ember azt hiszi, hogy én mindig leszek. De ez nem igaz. Ha én majd elmúlok, az örökkévalóság jön…
Akkor már késő lesz!
Túl késő lesz a bűnbánatra, túl késő Istennel Jézus Krisztus által megbékülni. Túl késő lesz hinni. Akkor már csak az „örök” lesz: örök békesség és öröm, vagy örök rettegés és ítélet.
Ma van a megváltás napja. Azt, hogy mi leszel az örökkévalóságban, ma döntöd el. Ma még vagyok, és haladok. De eljön egy nap s nem lesz többé így. Akkor már nem leszek veled… s neked nem lesz lehetőséged többé örökkévalóságod felől dönteni!
Molnár B Antal [ 2011-05-03 18:52 ]
REMÉNYSÉG A CSÜGGEDŐKNEK
Miben talált a próféta menedéket a társadalmi és emberi kapcsolatokat érintő problémák közepette? Mik 7:1-7 Mikeás az első hat versben leírja az abban a korban elkövetett erkölcstelen, egyáltalán nem etikus, sőt erőszakos tettek egész körét. Az elnyomás és a különféle bántalmazás, a tisztelet valamint a belátás hiánya, a korrupció és a csalás már a bűn megjelenésétől fogva létezik, és ma is mindenütt megtalálható. Vegyük csak elő a mai újságot, és az egykori Izrael bajaival párhuzamos dolgokat látunk. Ez a zavaros társadalmi állapot különösen akkor válik fájdalmassá, ha közvetlen környezetünkben (szomszéd, barát, házastárs, gyermek, szülő) jelentkezik (Mik 7:5-6). A rossz emberi kapcsolatok stressz hatása óriási, depressziót keltő. Mikeás világosan megfogalmazza (7. vers), hogy ilyen válsághelyzetekben a túlélés döntő tényezője a remény. A reménység különösen fontos ahhoz, hogy legalább viszonylagos mentális egészséggel élhessük az életünket. Még az Istenben nem hívő ember számára is fontos a remény – munkát kereső fiataloknak reménykedniük kell, hogy majd csak találnak állást; az eltévedt utasnak bíznia kell abban, hogy végül megtalálja az utat; a pénzüket vesztett befektetőknek hinniük kell, hogy jönnek még jobb napok. Céltalanságba, sőt halálba dönt, ha az emberből egészen kihal a remény. Amikor az itáliai filozófus és költő, Dante Alighieri (1265-1321) az Isteni színjáték című művében be akarta mutatni a poklot, elképzelte, hogy a bejárat felett egy hatalmas tábla függ a következő felirattal: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!" A lehető legnagyobb büntetés, ha valakit minden reménytől megfosztanak. A Bibliában elénk táruló reménység viszont a legszebb elképzeléseinken is túltesz. Kifejezi, hogy majd eljön a tökéletes megoldás, és Jézus Krisztus által üdvösséget kaphatunk. Ha igazán várjuk Jézus visszatérését, képesek leszünk a megfelelő nézőpontból látni azt a sokféle kellemetlen dolgot, ami körülvesz, és így tudunk bizalommal tekinteni az örökkévalóság felé. Figyeljük meg az ígéreteket! Milyen reménységet találunk a következő versekben? És 65:17; 2Pt 3:13; Jel 21:2-4
Molnár B Antal [ 2011-05-03 18:51 ]
PÉLDÁZAT A MAGVETŐRŐL
Kimegy a magvető,
Hinti szét a magot;
Aranyló magocskák,
Jó földbe hulljatok!
Ne útfél fogadjon,
hol a láb eltapos,
károgó madarak
éhesen lesnek ott.
Ne kemény köves föld,
szomjazó kis gyökér
bárhova indul ott,
mindenütt követ ér.
Tövises földbe se
jussatok, hulljatok,
Hol a gyom rabol el
levegőt és napot.
Égi mag, Ige-mag
hova hull, hova jut?
Annyi szív csupa gyom,
vagy kemény, mint az út.
Új szívet kérek én
Tőled, ó, Istenem,
Te segíts, hogy e szív
puha, jó föld legyen!
Túrmezei Erzsébet
A DÚSGAZDAG PÉLDÁZATA
Így szólt a dúsgazdag:
,,Eszem, iszom bőven,
Annyi sok a termés
most ez esztendőben!’’
„Semmi gondom többé,
nincsen mitől féljek,
Ez a vagyon eltart,
ameddig csak élek!’’
De az Isten így szól:
,,Meghalsz még ma éjjel,
Amit összeszedtél,
mások hordják széjjel!’’
Aki kincséből ád,
kincsét mennybe gyűjti,
Ám a fukar szívű
lelkét is elveszti!
Siklós László
Molnár B Antal [ 2011-05-02 18:53 ]
MEGHALLGAT AZ ISTEN !! Fent a saarijärvi ősvadonban
élt fagyos tanyáján Paavo gazda.
Küszködött, égett kezén a munka,
ám az Úrtól várt földjére áldást.
Gyermekével s asszonyával élt ott,
kínnal szerzett gyér sovány-kenyéren,
árkot ásott, szántott és vetett s várt.
Megjött a tavasz, a hó elolvadt
s hólé elsodorta fél vetését;
jött a nyár, jégzáporok zuhogtak
s a ringó vetés felét lezúzták;
ősz jött s elfagyott, mi megmaradt még.
Haját tépve jajgatott az asszony:
"Paavo, Paavo, átokvert öreg te,
koldusbot vár: elhagyott az Isten:
rossz koldulni, - éhen halni szörnyűbb".
Paavo, kézen fogva asszonyát, szólt:
"Megpróbál, de el nem hágy az Isten.
Fele rész fakérget tégy a lisztbe,
én ezentúl még több árkot ások,
ám az Úrtól várom majd az áldást".
Fele rész kéreg sült a kenyérbe,
kétszer annyi árkot vájt a gazda,
juhar árán vett rozsot, vetett s várt.
Megjött a tavasz, a hó elolvadt
s megmaradt: vetés és porhanyó föld;
jött a nyár, jégzáporok zuhogtak
s a ringó vetés felét lezúzták;
ősz jött s elfagyott, mi megmaradt még.
Haját tépve jajgatott az asszony:
"Paavo, Paavo, átokvert öreg te,
haljunk meg, hisz elhagyott az Isten!
Rossz meghalni, ámde élni szörnyűbb".
Paavo, kézen fogva asszonyát szólt:
"Megpróbál, de el nem hágy az Isten.
Kétszer annyi kérget tégy a lisztbe,
én meg duplaszéles árkot ások,
ám az Úrtól várom majd az áldást".
Kétszeres kéreg sült a kenyérbe,
duplaszéles árkot vájt a gazda,
marha árán vett rozsot, vetett s várt.
Megjött a tavasz, csordult a hólé
s ár nem vitt el sem vetést, se földet;
jött a nyár, jégzáporok zuhogtak
s a ringó vetést le nem tiporták;
ősz jött, ám a fagy távol maradt és
sarlót várt a hullámzó arany-dísz.
Paavo gazda térdre rogyva mondta:
"Megpróbál, de el nem hágy az Isten".
Térdre hullt az asszony is, míg így szólt:
"Megpróbál, de el nem hágy az Isten".
Agg társához szólt szelíd mosollyal:
"Paavo, Paavo, kapj sarlóra vígan,
felvirradtunk boldogabb napokra,
sutba dobjuk most már a fakérget
s étkünk tiszta rozsból sült kenyér lesz".
Paavo, kézen fogva asszonyát, szólt:
"Asszony, asszony, elbuknánk a próbán,
éhező testvért ha cserben hagynánk.
Fele rész kérget süss a kenyérbe:
elfagyott a szomszédunk vetése
Molnár B Antal [ 2011-05-02 18:52 ]
[Róma 8:5-16.]
"Mert akik test szerint élnek, a test dolgaival törődnek, akik pedig Lélek szerint, a Lélek dolgaival.Akik pedig test szerint élnek, nem lehetnek kedvesek Isten előtt.
Ha pedig Krisztus bennetek van, bár a test a bűn miatt halott, a Lélek életet ad az igazság által.Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok.Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.
Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk."
Isten hatalmas dolgokat tud bennünk véghezvinni, ha átadjuk Neki az irányítást, és engedjük, hogy a Szentlélek munkálkodjon bennünk! Nem csak a lelkünket kell odaadnunk Istennek, nem elég hinnünk, cselekedeteinknek is tükröznie kell, hogy mi Isten gyermekei vagyunk! Ha odaszánjuk teljes valónkat az Úrnak, és neki tetsző életet élünk, akkor az örök élet felé megnyílik a kapunk, dicsőséges jövő vár ránk. De nagyon fontos, hogy amiket teszünk, környezetünk lássa abból, hogy mi Krisztust követjük! Példát kell mutatnunk, és nem szabad eleget tennünk a test kívánságainak! Minket a Léleknek kell vezérelnie!!!
Ezek a gondolatok előjönnek másik rész kapcsán is, ahogyan a léleknek egységben kell lennie a testtel, a hit sem marad életben cselekedetek nélkül.
Molnár B Antal [ 2011-05-02 18:51 ]
ÓHAJOM
Szeretném, ha nagy fa lennék
a kertedben, Istenem,
ágaimmal, betakarnám
aki fáradt, védtelen.
Világítani szeretnék a
sötét ösvényeken,
aki eltévedt, veszélytől
talán meg is menthetem.
Ha neked szolgálok, Uram,
célomat elérhetem:
másokat boldoggá tenni
segíts engem, Istenem.
Stefura Erzsébet
Molnár B Antal [ 2011-05-01 21:58 ]
MA
Erődet egy napra kérem.
Uram, ma áldd meg életem,
de csak azt add meg énnekem,
amire ma van szükségem.
Minden napnak más a terhe.
Új gondot hoz minden új nap,
s ma nem tudhatom, hogy holnap
mit mérsz Atyám, gyermekedre.
De egyben bizonyos vagyok:
megújuló hűségedben.
Ma is az hordozott engem,
s holnap is rátalálhatok.
Ma légy velem Szentlelkeddel,
hogy a kötelék, mely veled
összeköti életemet,
holnapig se szakadjon el!
Hiszen irgalmas hű kezed
új meg új szabadítással
szövi szüntelenül által
napjaimat, életemet.
Lépésről lépésre vezet.
Minden gondom rávethetem
amíg egyszer megtehetem
legutolsó lépésemet.
Túrmezei Erzsébet
Molnár B Antal [ 2011-05-01 21:56 ]
Leleszi Balázs Károly: AZ EMMAUSI ÚTON
Az élet igéit nyitogatta a szívemben,
szemben az alászálló nappal, s már messze
elmaradt mögöttünk a város,
a templom, a gyermekkor, miközben a Mester
az ősrégi írásokat magyarázta,
a golgotai titkot
Ó, csodálatos igehirdetés volt, küldetésére
ébredve dobogott a szívem,
mert ekkor már tudtam: bűneimtől szabad
vagyok, szabad,
és nem kell tovább egyedül bolyonganom,
hanem felmutathatom szemeimben
az értem hullt drága könnyeket,
szolgálhatom Őt égő szeretettel,
és nem vádol már a múlt, az eltékozolt évek,
mert Krisztus
vezérlő lépte nyomán, bizton hazaérek.
Túrmezei Erzsébet:
Molnár B Antal [ 2011-05-01 21:55 ]
Jézus tudomásunkra hozza: "jót terveztem el felőletek". Sokszor nehéz út vezet ahhoz, hogy a jót tőle el tudjuk fogadni.
...Megbízunk Jézus útjaiban? Nincs fontosabb dologra szüksége a tanítványoknak - és nekünk sem - mint a Szentlélekre. CSAK A LÉLEK képes megláttatni saját magunk valóját, a hit értelmét és Jézus győzelmét is. Saját erőből és értelemmel képtelenek vagyunk Jézusban hinni, hozzámenni.
De nem is saját erőből kell! Engedj Jézusnak, bízzál Benne! A Vigasztaló olyannyira megváltoztat minket, hogy képessé válunk hinni, szolgálni és kísértéseken felülkerekedni. Tulajdonképpen nem is mi, hanem Ő. Nagy dolog, ha mindez a mi életünkben történhet meg. Engedd felnyitni a szemed!
és néhány ige, idézet:
"Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!" [Zsoltár 46,11.]
"Aki azonban segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül." [Ap.Csel. 2,21.]
"Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek." [Jakab 1,12.]
Girászin János [ 2011-04-30 23:02 ]
ÉDESANYÁMNAK
Hajnali harmatként
gyöngyeim itatnám,
a trilla madárdalt
sugarakkal fonnám
illatos virágnak,
hogy mosolyt fakasszak
az édesanyámnak.
szin akos [ 2011-04-30 22:38 ]
Hála az Úrnak értetek és áldjon meg titeket! Gyümölcsöztesse e húsvét-oldali és egyéb kedves, szép, mindenkori munkáitokat, sokunk épülésére, örömére. Külön ünnepi örömöt jelentenek a bölcs és rímes formátumu részek.(Úgy gondolom,ilyen állandó oldalra biztosan lenne igény.)További sikereket kívánok nektek az Úrban! Mindíg legyen veletek az Úr kegyelme,szeretete,közössége.
Molnár B Antal [ 2011-04-30 15:36 ]
ÉDESANYÁMHOZ
Este hogyha fekszem,
Reggel hogyha kelek:
Édesanyám imádkozni
Tanít engemet.
Odaül az ágyhoz,
Megfogja kezem,
Jó Istenről, Jézusunkról
Beszélget velem.
Üdvözítőm, kérlek,
Halld meg sóhajom:
Áldd meg az én anyácskámat,
Áldd meg, de nagyon Csopják Atilla
ÉDESANYÁM SZERETETE
Édesanyám szeretete
olyan, mint a nap sugára,
amely áldást, fényt, meleget
áraszt szerte a világra.
Lenne bár a szeretetem
olyan, mint a holdnak fénye,
mely a napnak fényességét
visszavetíti az égre!
Erdélyi Ilona
Molnár B Antal [ 2011-04-30 15:35 ]
Öntözgetem
Öntözgetem rózsafámat, De nem is hiába, Anyák napja ünnepére,
Kihajt minden ága. Nyílik kelyhe rózsa szálnak, Úgy tűzöm a kebelére
Az édes anyámnak. Kis madárka szólj az ágon, Gyönyörűen, szépen,
Ne legyen ma bánat az én Jó anyám szívében.
Nem tud úgy szeretni
Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kívántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel – nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kímélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.
Molnár B Antal [ 2011-04-30 15:34 ]
Kedves Édesanyák, Nagymamák, Dédinagymamák…!
Anyák napja alkalmából
fogadjátok Isten Igéjének áldásait!
„Áldjon meg tégedet az Úr, és őrizzen meg tégedet. Világosítsa meg az Úr az Ő orcáját terajtad, és könyörüljön terajtad.
Fordítsa az Úr az Ő orcáját tereád,
és adjon békességet néked.”
(4Móz. 6,24–26)
„Szeretettem, mindenek felett
azért imádkozom, hogy gyarapodhassál
és jó egészségben légy,
mint ahogy a lelked is gyarapodik.”
(3Ján. 2)
Molnár B Antal [ 2011-04-29 17:16 ]
A SZERECSEN KINCSTÁRNOK MEGTÉRÉSE
Főember az úton, kocsi rázza,
A kezében nyitva Bibliája,
Ámde nem értheti,
Nincs, aki azt neki
Magyarázza.
Küld az Isten Lelke magyarázót:
A kincstárnok látja, Fülöp áll ott! –
Az írás úgy tanít,
Az, kiről szó van itt:
Te Megváltód!
Amikor az úton vízhez érnek,
A szerecsen így szól: ,,Keresztelj meg!’’
– Szállj reám, Szentlélek,
Tarts meg, amíg élek,
Keresztyénnek!
Siklós József
DÁVID ÉS GÓLIÁT
Páncélba bújt a pogány Góliát,
Úgy szidalmazta Isten táborát.
„Hol van a sok hős, bátor ember,
Megvívni vélem senki sem mer?!“
Hallja ezt Dávid, Isai fia,
Szívében érzi: helyt kell állnia.
„Dárda és kard van a kezedben.
Én pedig bízom Istenemben!“
Jó parittyából éles kő repül.
Góliát attól rögtön elterül.
Ujjong a tábor: „Ez az Úr volt!
Dáviddal Isten maga harcolt!“
Siklós József
Molnár B Antal [ 2011-04-29 17:15 ]
IGAZI MEGBOCSÁTÁS
„Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint" (Róm 8:1). Milyen ígéretet találunk ebben a versben? Hogyan tapasztalhatjuk mi is ennek valóságát?
Isten bűnbocsánata olyan hatalmas, mély és széles, hogy képtelenség egészen megérteni. Még a legnagyszerűbb emberi megbocsátás sem hasonlítható az övéhez. Isten tökéletes, bennünk pedig annyi a hiba. Isten azonban Jézus Krisztus által elrendezte, hogy mindannyian tökéletes és teljes kegyelmet kaphassunk abban a pillanatban, amikor hittel igényeljük az ígéreteket és átadjuk magunkat az Úrnak.
Zsolt 103:12 És 1:18 Mik 7:18-19
Olvassuk el az alábbi három bibliaszöveget! Hogyan érthetjük meg általuk jobban az Isten által felkínált bűnbocsánatot?
A Biblia a konkrét és ismerős dolgok köréből vett hasonlatokkal segíti bonyolult elvek megértését. A hó és a gyapjú jó példa a fehérségre, a tenger mélye az elképzelhető legnagyobb mélységre utal, míg a kelet és nyugat földrajzi értelemben a legnagyobb távolságot nevezi meg. Ám még ezek a hasonlatok is csak korlátozottan tükrözik az isteni bűnbocsánat hatalmas voltát. Elstow apátsági templomának ólomüvegablakán látható egy jelenet, amit Bunyan: A zarándok útja című írása ihletett. A főszereplőt, Keresztényt ábrázolja, amint éppen a kereszt előtt térdel. Bűnének nehéz terhe legördül válláról, szavakkal ki nem fejezhető megkönnyebbülést okozva. „Soha többé nem láttam" – mondta Keresztény. A bűnteher, annak fájdalma, fullánkja, aggodalma és szégyene örökre eltűnt. Nagyon nehéz megértenünk Isten tökéletes és teljes megbocsátását nekünk, távolról sem tökéletes, önző embereknek, akiknek emberi kapcsolatai sem mondhatók hiba nélkülinek. Egyszerűen csak hit által fogadhatjuk el, így imádkozva: „Uram! Alázattal megvallom bűneimet, és elfogadom kegyelmedet, tisztításodat. Ámen."
Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy Isten megbocsátja bűneinket, ha nem érezzük a megbocsátását? Milyen okunk lehet érzéseink dacára is elhinni azt, hogy Isten valóban megbocsátott
Molnár B Antal [ 2011-04-28 15:55 ]
Csak egy kicsit
Egy anyuka a kislányával kézen fogva mentek hazafelé az imaházból. Egyszer csak a kislány az anyjához fordult és megkérdezte: Anyu, van valami, amit nem nagyon értek abból, amit a lelkész bácsi mondott ma reggel... - És mi az, ami megzavart, kicsim? - kérdezte az édesanyja mosolyogva.
- Hááát, a lelkész bácsi azt mondta, hogy Isten nagyobb, mint mi. Ez igaz, anyu?
- Igen, ez igaz. És azt is mondta, hogy Isten bennünk lakik. Ez is igaz? Igen, Isten bennünk lakozik.
- De hát anyu, ha Isten nagyobb, mint mi és ha Ő bennünk lakozik, akkor nem kéne látszódjon legalább egy kicsit?
Isten háza
Egy apuka sétálni megy az öt éves Sárával és a 7 éves Gergővel. Az imaház előtt elhaladva Sára megkérdezi édesapját:
- Ugye ebben a házban lakik az Isten.
Gergő komoly megfontolt hangon szól oda húgának:
- Nem, Isten nem itt lakik, itt csak rendel.
Molnár B Antal [ 2011-04-28 15:23 ]
Az Isten küld, testvéreim, tinéktek,
Hogy sugarai eleven tüzet,
Amik arcáról a szívembe égtek,
Sugározzam csendesen szerteszét.
A testvéreknek, kik az éjben járnak,
Az Isten küldött szentjánosbogárnak
Molnár B Antal [ 2011-04-28 15:21 ]
Fogadd el, Uram, szabadságomat,
Fogadd, egészen.
Vedd értelmemet, akaratomat
S emlékezésem.
Mindazt, amim van és ami vagyok,
Te adtad, ingyen.
Visszaadok, Uram, visszaadok
Egyszerre, mindent.
Legyen fölöttünk korláttalan úr
Rendelkezésed.
Csak egyet hagyj meg ajándékodul:
Szeretnem téged.
Csak a szeretet maradjon enyém,
A kegyelemmel,
S minden, de minden gazdagság enyém,
Más semmi nem kell.
Molnár B Antal [ 2011-04-28 15:18 ]
AZ ÚR A PÁSZTOROM
Az Úr a Pásztorom,
Jó Pásztor Ő!
Nyájával arra jár,
amerre várva vár
A forrás hűs vize,
a zöld mező.
Ha Ő a pásztorom,
semmi sem árt.
Törődik énvelem,
vigyáz rám szüntelen,
Követem lábnyomát
Mindenen át.
Molnár B Antal [ 2011-04-27 15:01 ]
ISTEN AJÁNDÉKA
"Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez." Efézus 2,8
Valaha elért-e már ez a kicsi mondat a szívedig? Milyen nagy dolog, hogy a hatalmas, szent Isten ajándékoz. Ajándékait nem lehet megfizetni, csak szeretetből kapom. Az ajándékban meglepetés van. Ez a nap is Isten ajándéka! Hálaadással fogadtad-e? Isten ajándéka sokszor fekete csomagolópapírban érkezik számodra. Majd ha kicsomagolod, akkor fogsz rájönni, hogy a legjobb ajándék. Talán kezdetben nehéznek látszik. De lehet, hogy pontosan azon a nehézségen keresztül változik meg az életed. Amikor megértetted, hogy kegyelemből tartattatok meg, akkor Isten lelke odavezet a kereszthez. Csak ott értheted meg: "És Õ megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van" (És 53,5). A kegyelem első mozdulata a bocsánat. Megkaptad-e igazán a bocsánatot? Átölelhetett-e az Atya ezzel: Bízzál gyermekem, Jézusért megbocsátattak a bűneid! A szabadítás, a bűnbocsánat öröme ajándéka a kegyelemnek. Amikor a tékozló fiú készül kimondani: hadd legyek olyan, mint béreseid közül egy, már ki sem mondhatja, mert át-ölelte a kegyelem. A kegyelem sokkal többet ad, mint amit el tudunk képzelni. Ez a két szó is olyan ajándék, hogy "hit által". A hit nem olyan, amit csinálni lehet. A hit a szegény ember föltekintése a gazdag Istenre. A hit az, ami mindent Istentől vár. A kegyelem mindig túl-áradó kegyelem. Mindig olyan, hogy rajtad keresztül is tovább akar áradni. Ezért keres ma Isten kegyelme. Nyújtsd ki a két üres kezedet, kérjed, várjad és fogadd el. "Isten ajándéka ez!"
Isten áldása legyen az áhítatok olvasóin!
Molnár B Antal [ 2011-04-27 15:00 ]
ÓHAJOM
Szeretném, ha nagy fa lennék
a kertedben, Istenem,
ágaimmal, betakarnám
aki fáradt, védtelen.
Világítani szeretnék a
sötét ösvényeken,
aki eltévedt, veszélytől
talán meg is menthetem.
Ha neked szolgálok, Uram,
célomat elérhetem:
másokat boldoggá tenni
segíts engem, Istenem.
Stefura Erzsébet
BIZALOM
Mindenen át hogyan segít?
Még nem tudom, hogyan,
csak hogy ígérete szerint
és csodálatosan.
Elűzi-e az éjszakát
s hogyan? Csak azt tudom,
hogy egy lépéshez mindig ad
elég fényt az úton.
Szívem, ha Ő kezébe vett,
békében nyugszik,
Hogy hordoz, hogyan vezet
Az csak Rá tartozik.
Molnár B Antal [ 2011-04-27 14:59 ]
"A lusták mindig valamit szeretnének tenni." Vauvenargues
"A szomorúaknak lassan, a vidámaknak gyorsan telnek az órák." Don Bosco
"Azért eszünk, hogy éljünk, Nem azért élünk, hogy együnk." Don Bosco
"Felejtsd el magadat, akkor sohasem feledkeznek meg Rólad" G. Richedn
"HA a világot, amely Isten előtt oly csekély, az emberek oly nagyra tartják, mi akkor a mennyország, amelyet Isten ajánl?!" John Bunyan
"Bizonyos, hogy ott történik legkevesebb, ahol legtöbbet beszélnek róla, mit kellene tenni."
Szőllősy
"Miképpen egyeztethető az össze, hogy valamely szobor, vagy festmény szemlélésénél, azonnal felismered, hogy abban művészet rejlik. Vagy egy távoli hajó haladását látva, nem kételkedsz abban, hogy azt emberi ész és mesterség hozta mozgásba, -míg a világot, mely magába foglalja az összes remekművet művészeikkel együtt, ész és értelem nélkülinek tartod." Cicero
"A süketnek a zenét, a vaknak a színeket megmagyarázni épp olyan nehéz, mint a hitetlenek a hit örömét elmagyarázni." Uwe Martin Schmidt
"Ha egy ostoba ember szégyelli, amit csinál, mindig a kötelességére hivatkozik." G. B. Shaw
Molnár B Antal [ 2011-04-26 19:07 ]
Leleszi Balázs Károly: AZ EMMAUSI ÚTON
Az élet igéit nyitogatta a szívemben,
szemben az alászálló nappal, s már messze
elmaradt mögöttünk a város,
a templom, a gyermekkor, miközben a Mester
az ősrégi írásokat magyarázta,
a golgotai titkot
Ó, csodálatos igehirdetés volt, küldetésére
ébredve dobogott a szívem,
mert ekkor már tudtam: bűneimtől szabad
vagyok, szabad,
és nem kell tovább egyedül bolyonganom,
hanem felmutathatom szemeimben
az értem hullt drága könnyeket,
szolgálhatom Őt égő szeretettel,
és nem vádol már a múlt, az eltékozolt évek,
mert Krisztus
vezérlő lépte nyomán, bizton hazaérek.
Túrmezei Erzsébet:
Molnár B Antal [ 2011-04-26 19:06 ]
A banán és a szilva
Fontos, hogy megtanuld: nem szerethet téged mindenki.
Lehetsz te a világ legfantasztikusabb szilvája, érett, zamatos, kívánatosan édes, és kínálhatod magad mindenkinek, de ne feledd: lesznek emberek akik, nem szeretik a szilvát. Meg kell értened: hogy te vagy a világ legfantasztikusabb szilvája, és ha valaki akit kedvelsz nem szereti a szilvát, megvan rá a lehetőséged, hogy banán legyél. Tudd, ha azt választod, hogy banán leszel, csak középszerű banán lehetsz. De mindig lehetsz a legjobb szilva. Vedd észre, hogyha azt választod, hogy középszerű banán leszel, lesznek emberek, akik nem szeretik a banánt. Töltheted életed további részét azzal, hogy igyekszel jobb banán lenni - ami lehetetlen hisz te szilva vagy-, de mindig próbálkozhatsz a legjobb szilva lenni...
Molnár B Antal [ 2011-04-26 19:06 ]
"Akiben zűrzavar van - zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van - rendet teremt maga körül."
Gondolati háttér: A gyermek még főleg reaktív lény. Viselkedése válasz arra, ahogy a környezet viselkedik vele szemben. A felnőtt ember megszerezte a valódi aktivitás lehetőségét, formálni képes környezetét. Lelkiállapota akarva-akaratlanul kisugárzik környezetére. Bajainkért sokszor a külső körülményeket vádoljuk, holott mi formáltuk ilyenné azokat. Ha rendet teremtünk magunkban, legnehezebb helyzeteinkben is megtaláljuk a megoldást.
"A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság: a jelen."
Gondolati háttér: Gondolkodásunk fegyelmezetlensége következtében rengeteg fölösleges energiát pazarolunk el azzal, hogy túl sokat időzünk a múlt és a jövő irrealitásában. Régi sérelmeinken rágódunk, vagy visszavágyódunk elmúlt állapotainkba; az elképzelt jövővel ijesztgetjük vagy vigasztaljuk magunkat. Eközben elsiklunk az aktuális valóság, a jelen felett, nem éljük át kellő mélységben és intenzitással. Ezért sokat tévedünk és mulasztunk. A jelenre kell elsősorban odafigyelni.
Molnár B Antal [ 2011-04-26 19:05 ]
Árvai Emil
Jeremiás próféta mondja
Sötét van,
sötétet látok:
mint zúdul pusztulás rátok
hamarosan...
Úgy zokog valami bennem!
Előre siratom azt a vészt,
amit már érzek és emészt...
Mindentől elment a kedvem.
Nem érti senki a fájdalmam.
"Mindig lesz valahogy!..." - legyintnek többen.
Pusztába kiáltott szó szavam.
Zajlik az élet köröttem;
szerepem szinte komolytalan...
...Jaj, milyen küldetéssel jöttem!...
Nagy B. Zsuzsanna
Külön Jeremiásnak
Nem ültem a nevetgélők között.
A Te hatalmad miatt egyedül maradtam.
A rossz tanácsadókat messze elkerültem,
a hamis prófétákat s a béke-papokat.
Mégis miért lett szüntelenné fájdalmam?
Szerelmed mint megbúvó csalóka patak,
felizzik olykor még csontjaimban,
de eltűnik egy szempillantás alatt.
S Te mint ólálkodó medve vagy nékem,
s körül kerítesz unos-untalan
s hallatod velem sokak rágalmát,
kik letörni szándékozzák céljaimat.
Lépéseimet figyelik kígyó-szemeikkel,
szívük utálatosságaik szerint jár,
szavaid szerelmes énekként dalolják,
s nem bánkódnak leányaid romlásán.
S lettem gúny-dalukká az ő szájukban,
s céltáblája konok szavaiknak,
szívem untalan búsítják, sebeit
foltozom tüzes nyilaiknak.
S Te így szólsz: "Figyelj rám Jeremiás!
Ha megtérsz, én is hozzád térülök majd,
ha elválasztod a búzát a pelyvától,
s lépéseid többé nem ingadoznak,
akkor teszlek új erős érc-bástyává,
te nem félsz kimondani szavaimat.
Megmutatom nékik hatalmam jobbját,
s mind követnek téged az ÉN ZÁSZLÓM alatt."
Molnár B Antal [ 2011-04-25 13:25 ]
HÚSVÉT HAJNALÁN
Szerző: Túrmezei Erzsébet
Alig várták, hogy jöjjön a reggel,
s most bánatosan, illatos kenetekkel,
sírva sietnek a sír fele hárman,
epesztő, emésztő, roskasztó gyászban.
Ím ébred az élet és támad a nap már.
A madarak kara csak egy fénylő sugarat vár
és csattog az ének, száll által a légen
fel, fel az ég felé ... Csak úgy, mint régen.
Jaj, az a régen! Ne fájna az emlék?
Mikor a Mester előttük ment még,
és ajkán az élet igéi fakadtak
a szomjazóknak, a fáradtaknak!
Volt-e valaha riasztóbb álom,
mint ez a három nap, ez a három:
mikor, aki folyvást csak életet mentett,
vad, gyilkos kezek fogják meg a Szentet,
viszik diadallal a főpap elébe,
rágalmat, gúnyt vágnak a tiszta szemébe
és suhog a korbács és csattog az ostor,
hol, aki megvédje, a hős, az apostol?
És az Atya hallgat? - Mély csend ül az égen
s most hajnallik újra: csakúgy ... úgy mint régen.
Hogy hurcolták! Mint egy gonosztevőt.
S még volt, aki gúnnyal nevette Őt,
amint a tövistől a vére kicsordul,
s úgy kell felemelni az utcai porból.
Köpdösve, gyalázva a fára szegezték,
de Ő ugyanaz volt, ott is szeretett még,
ott fenn a kereszten, anyát és poroszlót:
könnyet hullajtót és gyilkos sebet osztót.
Ó, jaj, a halálig, mindig szeretett!
Viszik az illatozó kenetet,
és sírva sietnek a sír fele hárman,
nagypénteki gyásszal, húsvéti sugárban.
Hogy látnák szemükben keserű könnyekkel,
milyen csodálatos ez a reggel.
A pálmafák két szegélyén az útnak
súgva-búgva valami titkot tudnak.
A virágok át harmatkönnyeken
már látják felragyogni fényesen
az élet napját, s azt hirdeti minden:
A sírban nincsen! A sírban nincsen!
Ők mégis mennek. Gyászolva, sírva.
Betekinteni egy üres sírba,
az angyal előtt döbbenve megállni:
feltámadott, élő Mesterre találni.
Húsvétkor ha nincs még húsvéti szíved,
a nagypéntekit vedd, vedd és vigyed
könnyesen, aggódón, búsan, amint van,
s keresd a Krisztust, keresd a sírban!
Nem, úgysem fogod megtalálni ottan.
Eléd fog állani feltámadottan.
Molnár B Antal [ 2011-04-25 13:24 ]
HÚSVÉTI HOZSANNA
Szerző: Palotay Gyula
Azon a napon elborult az ég,
Bujkált a Nap a fellegek mögött.
Rengett a föld és kősziklák repedtek:
Megnyílt a sírdomb a halottak fölött.
A százados is megrémült, ezt látván.
A templomkárpit kettéhasad ott,
De kárörvendőn nevetett a Sátán:
Meghalt a Krisztus! A Krisztus halott!
Négy drága sebből patakzott a vér,
Mikor elhangzott: "Elvégeztetett!"
Hogy gyűlölt a világ szeretetedért:
Gyalázat fáján elvéreztetett!
Anyád szívét az éles tőr átjárta,
Csak a Sátán ült tort és kacagott.
Ő erre készült, ezt a napot várta:
Meghalt a Krisztus! A Krisztus halott!
És szombat napon átvert testedet
Gyolcsba takarta sziklasír öle.
Még holtodban is poroszlók vigyáztak
És sziklasírod pecsétes köve.
Te mondád azt, hogy harmadnap felépül,
Ha lerontják ezt a templomot,
S bízott a Sátán, hogy ő győzött végül:
Meghalt a Krisztus! A Krisztus halott!
Síró asszonyok húsvét hajnalán
Drága kenettel sírodhoz jövet
Így tanakodtak: Ki veszi le nékünk
A sír szájáról a nehéz követ?
... És fehér ruhás angyal ajkán zengett:
"Megnyílt a sír! A Krisztus nem halott!"
S azóta húsvét mindig így üzenget:
Él a mi Krisztusunk! Feltámadott!
Molnár B Antal [ 2011-04-25 13:23 ]
KRISZTUS FELTÁMADT !
Isten ezt a szép ünnepet adta nekünk.
Hallottunk ordító tömeget, amely Jézus halálát kívánta.
Hallottunk kalapácsütéseket, amellyel Jézust a keresztre szegezték.
Hallottunk sóhajokat Jézus ajkáról.
Hallottunk anyai sírást és örömteli szavakat a farizeusoktól.
A szomorú napok után Isten ezt a kegyelemmel gazdag napot adta nekünk, hogy halljunk örvendetes híreket.
Halljuk a feltámadt Jézus örömteli hangját, amivel szerte hirdeti a világnak:
"Az Úr jobbja győzelmet szerzett, az Úr jobbja felmagasztalt engem, az Úr jobbja hatalmasan cselekedett”.
Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit!" (Zs. 117)
Bármilyen a tél, mindig tavasz jön utána. Nagypéntek után mindig Húsvét jön.
Jöjjön el a mi életünkben is azaz idő, és az most legyen, hogy győz az igaz és bennünk a jó, Krisztus jósága.
Molnár B Antal [ 2011-04-25 13:22 ]
„ Ki kérte rá? ”
Elgondolkodtam a névtelen kommentáron. Sok ember nevében szól.
Semmi szükségünk Jézusra, csak kellemetlenséget okoz, amikor a bűnünkről beszél, azután ránk erőlteti, hogy őt kövessük valamiféle szent életben!
Olyan szabadelvű világ részei vagyunk, ahol rettenetesen kellemetlen így szembesülni Krisztussal, vagy hallgatni azt, aki az evangéliumról szónokol.
Hagyjon már békén, hadd éljünk úgy, ahogy akarunk! Nem veszi észre magát? Nem kell és kész!
Hallgassunk meg azért mást is!
Mit mond a halálos beteg, az elhagyatott, a szegény, akinek az élete tönkrement,és összeroppant bűnei alatt, akinek már nincs reménye az életben? Ezt üzeni szótlan vergődéssel is:
„Miért nem segít már valaki rajtam?”
Krisztus meghallotta a nyomorúságában kiáltó könyörgését. Azért jött, hogy segítsen rajtunk élete árán is. Hogy bűnösök vagyunk mind, lehet, nem is tudod, és nem is érdekel. Egyszer az Isten színe előtt kiderül, de akkor már késő, nincs menekvés a kárhozattól!
Most kell a segítség. Talán most fiatal, menő ember vagy, de egyszer elhagyatott, beteg és magányos leszel, aki a halálra készül. Ki segít akkor, hogy ne félj, és vigaszt, hitet kapj, örök élet reménységével, ha most nem kell neked Jézus?
Miért jött Jézus?Mert látta, hogy a kárhozatba rohansz, mert hitetlenül vétkezel Isten ellen, és a bűn zsoldja a halál. Nem várta meg, hogy egyszer majd ráébredsz erre, mert akkor már késő lesz. Annál konokabb a szíved, minthogy Isten előtt bűnbánatot tarts és irgalmat kérj. Pedig most van szükséged rá. Honnan tudod, megéred-e a holnapot Ezen a napon érted jött Jézus, hogy a halálból az életre vigyen. Ne taszítsd el magadtól ördögi sugallatra, keserűen dacos szívvel! Lásd meg valójában, bűnösen önmagad, és őt, aki annyira szeretett, hogy életét adta érted! Vele tiéd lehet az, az élet, ami boldog, bővelkedő és üdv Jézus Krisztus azért jött, hogy „megkeresse és megtartsa az elveszettet” (Lukács 19,10)
Molnár B Antal [ 2011-04-25 13:22 ]
Húsvét a feltámadás ünnepe
A halál az ember legnagyobb ellensége. Egyszer minden ember meghal, még a legnagyobbak is. Az egész fizikai, biológiai és társadalmi élet a halál uralma alatt van, Isten átka miatt, amit az ember érdemelt ki, amikor első alkalommal nem engedelmeskedett Isten szavának és ezzel bűnt hozott a világba (1Mózes 3,17).
Jézus Krisztus, az örökkévaló Isten Fia és a világ megígért megváltója, legyőzte a halált, magára véve az átkot (Galata 3,13). Ezzel megnyitotta az Istenhez és az örök élethez vezető utat.
Feltámadása a történelem legfontosabb eseménye és a legjobban bizonyított tény. Több bizonyíték és tanúvallomás támasztja alá, mint a világ kezdete óta történt minden más történelmi eseményt. Ezért feltétlenül szükséges, hogy mindenki szembenézzen Krisztus követeléseivel a saját életére nézve.
Miért jött Jézus?
Egy érdekes és elgondolkodtató falfirkát láttam.
„Jézus Krisztus életét adta érted”
Ez így igaz, csak a hirdetés módja nem illik hozzá. Aztán valaki odaírta az egyikhez:
Molnár B Antal [ 2011-04-24 19:54 ]
/1/
Húsvéti prédikáció
George Thomas, plébános volt New England egy kis városkájában. Húsvét
reggelén, amikor zsúfolt templomában felment a szószékre prédikálni,
egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát vitt magával és letette a
szószék párkányára.
Persze, mindenki meglepődve nézte és kíváncsian várta, mi fog itt történni.
A plébános elkezdte a prédikációt:
,,Amikor tegnap végigmentem a főutcán, szembe jött velem egy fiatal
gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát,
és a kalitka alján három kis vadmadár lapult, reszketve a hidegtől és
a félelemtől. Megállítottam a fiút és megkérdeztem:
- Mit viszel?
- Csak ezt a három vacak madarat - felelte.
- Aztán mit akarsz csinálni velük? - kérdezősködtem.
- Hazaviszem őket és szórakozom velük - felelte. - Feldühítem őket,
kihúzom a tollaikat, egymás közötti viadalra uszítom őket. Élvezni
fogom.
- De előbb-utóbb beleunsz majd. Utána mit csinálsz velük?
- Ó, van otthon két macskánk - mondta a fiú -, azok szeretik a
madárhúst. Megetetem őket velük.
Hallgattam egy kicsit, aztán ismét megszólaltam:
- Fiam, mennyit kérsz a madarakért?
- Nem kellenek magának azok a madarak, atya. Hiszen azok csak vacak
szürke, mezei madarak. Még énekelni sem tudnak. Még csak nem is
szépek.
- Mennyit akarsz értük? - kérdeztem ismét.
A fiú végignézett rajtam, mintha megbolondultam volna, aztán megmondta
az árat: tíz dollár.
Molnár B Antal [ 2011-04-24 19:53 ]
./2/
Kivettem a zsebemből a tíz dollárt ,od adtam a gyereknek. A fiú
letette a kalitkát a földre és egy pillanat alatt eltűnt.
Én aztán felemeltem a madárkalitkát, elvittem a közeli parkba, ott
letettem, kinyitottam az ajtaját, és szabadon engedtem a madarakat.
Miután Thomas plébános elmondta a kalitka történetét, mindjárt egy
másik történetbe kezdett:
,,Egy nap a Sátán és Jézus között párbeszéd folyt. A Sátán épp az
Édenkertből jött és büszkén dicsekedett:
- Az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. Csapdát állítottam
nekik olyan csalétekkel,
amelynek nem tudnak ellenállni. Mind az enyémek!
- Mit fogsz csinálni velük? - kérdezte Jézus.
- Szórakozni fogok velük. Megtanítom őket, hogyan házasodjanak, és
hogyan váljanak el egymástól,
feldühítem őket, meg arra is megtanítom, hogyan gyűlöljék és kínozzák
egymást, hogy részegeskedjenek és kábítózzanak,
arra, hogy fegyvereket és bombákat találjanak fel és öljék egymást.
Nagyon fogom élvezni - mondta a Sátán.
- Mit csinálsz majd velük akkor, ha eleged lesz a játékból?
- Megölőm őket! - felelte a Sátán.
- Mennyit kérsz értük? - érdeklődött tovább Jézus.
- Nem kellenek neked azok az emberek! Nem jók azok semmire! Megveszed
őket, ők pedig csak gyűlölni fognak. Leköpnek, megátkoznak és
megölnek. Nem kellenek ők neked!
- Mennyit kérsz? - kérdezte újból Jézus.
A Sátán végignézett Jézuson és megvető gúnnyal mondta:
- A véredet, az összes könnyedet és az egész életedet!
Jézus így szólt:
- Megegyeztünk! - aztán kifizette az árat...\'\'
Ezzel George Thomas plébános fogta a madárkalitkát és lement a szószékről.
N A G Y P É N T E K !
Krisztus keresztfán! Hullik piros véred ,
Ártatlan halálod fejemre ítélet.
Kezedbe , lábadba s szöget én vertem,
Véred minden cseppje égeti a lelkem.
Krisztus a keresztfán !Vérednek harmatja
Csúnya bűneim,nek örök bocsánatja.
Kegyelem nekem, ki halált érdemeltem
Véred minden cseppje tisztíja a lelkem !
Molnár B Antal [ 2011-04-24 19:09 ]
JÉZUS A FELTÁMADÁS ÉS MENNYBEMENETELE KÖZÖTT !!
Mit tett
? 1,- A megrémült,bezárkózott tanítványainak békességet hozott : A minden értelmet felülhaladó békességet. 2,- Megmutatta kezét és oldalát , szenvedésének és az elvégzett megváltásnak látható jeleit. 3,- Megnyitotta az elméjüket, és előttük az Írásokat : ezek szenvedéseiről, haláláról és feltámadásáról beszélnek. 4,- Beszélt nekik az Isten országára tartozó dolgokról. 5,- Megújította a megbízásukat és a Szent Szellem ígéretét. 6,-A megbízatáshoz tejhatalmaz is adott. 7,- Megáldotta őket, mielőtt mennybe ragadtatott.
Kinek jelent meg? --- Magdalai Máriának, --- az asszonyoknak .
--- a két Emmausi tanítványnak, --- Péternek --- a tizenegynek , --- Jakabnak --- ötszáz atyafinak egyszerre
Hol jelent meg? --- A sírkertben , --- az úton
--- az Emmaus felé vezető úton , --- a bezárt ajtó mögött --- Galileába , --- a tó partján ,a hegyen.
Molnár B Antal [ 2011-04-24 19:05 ]
Húsvét reggel
Húsvét reggel fény támadt,
Jézus Krisztus feltámadt!
Aki értünk sírba szállt,
Legyőzte a bűnt, halált.
Ő, ki értünk szenvedett,
Üdvünk szent szerzője lett.
Újult, gazdag életét
Szüntelenül osztja szét.
Húsvét kedves ünnepén
Járjon át az égi fény!
Nézzük Jézus orcáját,
Áldjuk az ég Királyát!
Az élet diadala
Minden zord télre rügyfakadás jön!
Szomorúságra támad az öröm;
Sziklák mozdulnak, a kripta nyílik,
Isten hatalma elhat a sírig,
Sűrű homályból világosság lesz
Ó, nem káprázat, szent valóság ez!
Sötét üregben nincs már halott,
Angyal hirdeti: az Isten Fia
Föltámadott! Föltámadott!
Molnár B Antal [ 2011-04-24 19:05 ]
ÜRES SZÍV
nincs itt
mondták az angyalok
a sír üres
itt sincs
dobogja meglepett
szégyenkező szívünk
itt sincs
bár itt lehetne
jöjj Föltámadott
szívünket újra töltse be lényed
értelmetlen Nélküled az élet
Herjeczki Géza (1980)
Temették ideológiákba,
tagadás útszél árkába,
tudomány sziklái alá.
Harmadnapon feltámadott!
Temették gyilkos hitvitákba,
szent háborúk szennyes vizébe,
sötét élet-cáfolatokba.
Harmadnapon feltámadott
Molnár B Antal [ 2011-04-24 19:03 ]
Ma is!
Ma újra rád csodálkozom. Újra megérint toborzó szavad. Átzeng tovatűnt évszázadokon, ahogyan nem az erőseket, magabiztosakat hívogatod, csak a kicsiket, megterhelteket, gyengéket, fáradtakat. Aki magának is teher, s már senkinek se kell, az kell neked. Volt-e valaha kívüled vezér, aki így toborzott sereget?! Századok szállnak. Vén Földünk forog. Letűnnek vezérek, diktátorok, ember alkotta rendszerek... De Teneked ma is van sereged! S ma újra rád csodálkozom. Újra megérint fáradtakat és megterhelteket toborzó, hívó szavad. Hisz így állhattam seregedbe én is, hogy boldogan szolgáljalak! Századok szállnak, tűnő fellegek De neked, élő Krisztus, láthatatlan Vezér, Ma is van sereged.
Túrmezei Erzsébet
Molnár B Antal [ 2011-04-24 19:01 ]
M E G N Y I L T A S Í R !Megnyílt a sír, Szent húsvétnapján,
Szárnyal a hír, „ Legyőzve a halál !”
Feltámadt Ő ! az Isten szent Fia ,
Nincs ott a kő, Mert él, hallelúja !!
Él ! Jézus él ! Boldog mind aki hisz,
A Menny a cél, S Ő minket odavisz !
F E L T Á M A D T H Ő S ! ”
Mennyei seregek, ti fényes angyalok,
Isten Fia előtt térdre boruljatok !
Szentek sokasága, vértanúk ezrei,
Hozsannát, hozsannát kiáltanak Neki !
Nap, hold s csillagok mind, s a világmindenség,
Azt sugározzák, „Dicsőség !Dicsőség ! ”
A Feltámadt Hősnek hódolj egész világ,
Zengjük a megtértek nagy örömhimnuszát !
J É Z U S É L !
Jézus Krisztus feltámadott
Oly boldog a szívem
Jézus él ,s én Övé vagyok
Ezt vallom, és hiszem !
Amíg élek Őt követem,
Jézus a Megváltóm,
Tudom,egyszer a Mennye fenn
Szívből – színre látom !
HARMADNAPON……
És fölzúgnak a hamuszín egek
hajnal fele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek.
És szél támad. És fölzeng a világ.
Mert megölhették hitvány – zsoldosok,
És megszűnhetett dobogni szíve,---
Harmadnapra legyőzte a halált.
S feltámadott !
Molnár B Antal [ 2011-04-22 13:00 ]
KRISZTUSRA VÁRUNK ! /Túrmezei Erzsébet./
Nem tudjuk, mi jön: titok a holnap.
Némák a titkok. Nem válaszolnak.
Rejtő ködükbe szemünk nem láthat....
de elültetjük kis almafánkat.,
Bízva, hogy kihajt, gyümölcsöt terem.
Titok a jövő. Sürget a jelen.
Nem tudjuk, mi jön: Titok a holnap.
Némák a titkok, Nem válaszolnak.
De a ma int, hogy híven szolgáljunk,
mert tudjuk, Ki jön: Krisztusra várunk.
Ha hirtelen jön, ha észrevétlen,
munkában leljen,ne resten, tétlen!
Testvérek terhét vállalja vállunk!
Mert tudjuk, Ki jön:
Krisztusra várunk!
HÚSVÉTI FÁK .
Azon a vasárnap, ujjongtak a pálmák,
mert a megváltásnak messiási álmát
valósulva látták.
Jeruzsálem népe; Jött Jézus... lepleket
dobtak le elébe, s lengettek fölötte
büszke pálmaágat, azon a vasárnap.
Akkor, csütörtökön a szelíd olajfák
karcsú ágaikat lankadatlan lehajtják,
mert a Gecsemáné --kertben gyötrelemmel
vért verejtékezett egy magányos ember,
vére szét folyott a fekete rögökön,
akkor csütörtökön.
Azon a pénteken szomorú szél susog,
búsan hajladoztak bánatos cédrusok,
mert fönn a Golgotán cédrusfából ácsolt
kereszten függött egy véresre korbácsolt,
meggyötört, megkínzott kihűlt, sápadt tetem,
azon a pénteket.
S a másik vasárnap, úgy pirkadat tájban,
kivirult a világ valamennyi fája,
északi fenyőktől, délszaki pálmákig
mind üdén kizöldül,lombot hajt, virágzik,
mert halottaiból Jézus ím feltámadt
ezen a vasárnap!
Péter napon ....
Uram, én vártalak , Nappalon, éjjelen,
Uram, én vártalak. Őriztem mélyen ,
bent a szívemben a vágyamat.
Holtan, üres voltam, céltalan, árva,
keresve, epedve, várva már
feléd tártam az életem.
Uram, én vártalak, de fényességed
földre leroskaszt és látom,
minket szolgálni Uram, én nem tudom.
Eredj el én tőlem.
Fényed ha rám hull, szépséges magam,
büszke ruhám nem látod Uram,
csak rongy maradt,
Eredj el tőlem életem üdve,
Hagy nyomorultan a porba feküdve,
szegényen, üresen, céltalan.
Eredj el én tőlem ,
célom, jövendőm ily nyomorultan, ilyen
esendőn, hiába követném nyomdokod,
Eredj el én tőle.
Az aki voltam,maradjak tovább,
könnyeses, holtan.
Nem várva már soha senkire,
Eredj el én tőlem.
És szólal a Mester, így megalázva,
telve sebekkel, összetörve
vagy az enyém!
Molnár B Antal [ 2011-04-22 12:58 ]
HÚSVÉT Évenként szabályosan, szinte monotonon ismétlődnek ünnepeink.
Az ismétlődő, de sohasem ugyanolyan ünnepeink sorában számomra kiváltságos helyet foglal el az idei Húsvét.
Kezdem megérteni, hogy ez a legcsodálatosabb, legjelentősebb ünnepünk. Hiszek Húsvétban, a föltámadásban. Húsvét a hitemet jelenti. Azt, hogy: mégiscsak lehetséges!
Kék.é.k. 382.Ged.64.
1,- Jézus Krisztus, Király, hozsánna, üdv Neked!
Minden nyelv zengje ma a Te dicséreted. Kevés a
Hárfahang, szóljon ma harsona: él Jézusunk, halleluja! Kar
Kar : Halleluja, halleluja, feltámadt ím harmadnapra !
Halál, hol fullánkod? Nincsen már hatalma: legyőzött az Isten Fia !
2,- Bár por s hamu vagyok, sorsom a szenvedés : végzetem a halál, örömöm oly kevés, él ,mégis a remény :nem vagyok elveszve : feltámadunk új életre ! Kar .
3,- Nem áll a kereszt már szomorú Golgothán : buja virág tenyéssz Krisztusunk sírhantján. Tündöklik fent a nap : elmúlt az éjszaka : él Jézusunk, halleluja !Kar.
Molnár B Antal [ 2011-04-22 12:57 ]
Kereszt vonzása :
…”Drága véren váltattatok meg !”Pét. I. 1: 19 .
Jézus nagy hatással volt az emberekre földi szolgálatának három éve alatt. De a legnagyobb vonzerőt a keresztfán árasztotta ki . Amíg el nem végezte a nagy áldozatot, amíg fel nem emeltetett a keresztre , nem gyakorolta azt a hatást, amit annyian vártak tőle. De amikor a keresztre szegezték, kezdte az embereket vonzani. A kereszt vonzása nagyobb volt az élő Jézus vonzásánál. Miért ? Azért mert Krisztus halála jelentette ki legjobban Isten csodálatos szeretetét. Ezért mondja Jézus János evangéliumában : „ Ha felemeltetem a földről, mindeneket magamhoz vonzok !”.A Krisztus vérének engesztelő ereje van. Bunyan János. a törvényt egy takarító asszonyhoz hasonlítja, aki takarítás közben annyira felverte a pórt, hogy az6 emberek majdnem megfulladtak benne.. Ezt tette a törvény ! De azután jött az evangélium, mely vízzel meghintette a szobát és eltüntette a port. Ilyen tiszta szobát ad az evangélium, / a szívet tisztítja ki, /
„ Kis. szívem ,kis szoba ,szemetes a sarka , Arra jár a király szomorkodik rajta.” .Tisztává teszi azt, ami eddig zavaros volt,és piszkos. .Az ember sokszor nehezebbé teszi az életet, amikor bűnétől saját erejéből akar megszabadulni . .A Krisztus vére győzelemre segíti a hívő életet. A jelenések könyvében olvassuk,: „ Győzedelmeskedtek a Bárány vérében..
.Krisztus jelenlétében meghal a bűn, a halál megszűnik halál,lenni. .
Ő legyőzi a kétségeket és a félelmeket. Lehetünk a győzelem részesei
Már e földön , és egyszer az örökkévalóságban
141. é .G.K.277.
1,- Keresztjének árnyában nyugszom én, mert Jézusban
Üdvöm ott meg lelém. Golgotai keresztnél tisztaságom
Megnyerém : keresztjének árnyában nyugszom én.
Ker : Keresztjében van az üdvösségem : édes béke Jézusnál
A részem . Én már most üdvözültem, vérrel mosott sereg-
gel : keresztjében van az üdvösségem.
2,- Kereszt mellett időzöm szívesen. Mint tanuló ülök ott
csendesen. Üdvös közellétében nincs énbennem félelem.
Kereszt mellett időzöm szívesen. Kar .
3,- Keresztjében vetem én reményem, tulajdona vagyok már
teljesen. Isten Lelke s beszéde szívemnek menedéke :
keresztjében vetem én reményem.
Molnár B Antal [ 2011-04-22 12:56 ]
HÚSVÉT Évenként szabályosan, szinte monotonon ismétlődnek ünnepeink.
Az ismétlődő, de sohasem ugyanolyan ünnepeink sorában számomra kiváltságos helyet foglal el az idei Húsvét.
Kezdem megérteni, hogy ez a legcsodálatosabb, legjelentősebb ünnepünk. Hiszek Húsvétban, a föltámadásban. Húsvét a hitemet jelenti. Azt, hogy: mégiscsak lehetséges!
Kék.é.k. 382.Ged.64.
1,- Jézus Krisztus, Király, hozsánna, üdv Neked!
Minden nyelv zengje ma a Te dicséreted. Kevés a
Hárfahang, szóljon ma harsona: él Jézusunk, halleluja! Kar
Kar : Halleluja, halleluja, feltámadt ím harmadnapra !
Halál, hol fullánkod? Nincsen már hatalma: legyőzött az Isten Fia !
2,- Bár por s hamu vagyok, sorsom a szenvedés : végzetem a halál, örömöm oly kevés, él ,mégis a remény :nem vagyok elveszve : feltámadunk új életre ! Kar .
3,- Nem áll a kereszt már szomorú Golgothán : buja virág tenyéssz Krisztusunk sírhantján. Tündöklik fent a nap : elmúlt az éjszaka : él Jézusunk, halleluja !Kar.
Molnár B Antal [ 2011-04-21 11:01 ]
HALÁLODRA EMLÉKEZEM
Nemcsak néha… mindennap szükségem van erre, Úgy meglep, rám rakódik az élet pora, terhe, A légben is csak bűn áramlik, A csendben is csak vád viharzik… Halálodra emlékezem. Sejtelmes hajnalon hív már az élet, De a félhomályban még annyi rém ijeszt. Egyedül járni, utat nem látni, Erőt és fényt valljon honnan várni?… Halálodra emlékezem.
NE ZÁRD KI
Ha szobádat elsötétíted, még mozgásod is tétova. A lelke is keserű annak, kinek sötét az otthona. S ha szíved ablakán leng a bűn elsötétítő függönye, az is gonddal, keserűséggel és démonokkal lesz tele. Ne zárd ki Jézust életedből. Boldogság ott lehet csupán, hol a Világ Világossága tűz be a szívek ablakán. Nálad ,Neked mi,Ki világítja be életedet ,szívedet ?? Bódás János
Molnár B Antal [ 2011-04-21 11:01 ]
Lukátsi Vilma: AZ UTOLSÓ VACSORA
Alkony borult az Olajfák hegyére,
a hajnalcsillag fönt volt már az égen,
- a be nem tartott és sokszor megszegett
Szövetségre emlékezésképpen
Jeruzsálem házfalain belül
asztal mellett ültek a családok,
együtt ették meg a páska-bárányt,
amíg az éj teljesen leszállott...
Tizenhárman voltak a teremben,
tizenkettő lábát az Úr mosta:
"amit teszek, azt most még nem érted..."
A mécs lángja gyöngéd fénybe vonta
körülkötött, görnyedő alakját,
amelyből még nárdus illat áradt...
Övéivel az asztalhoz ült le,
mert behozták a vacsora-tálat.
Ő a megtört kenyeret szétosztva
azt mondta: "Vegyétek, egyétek,
ez az én testem - tiértetek..."
- így kötötte az Új Szövetséget;
Isten Báránya kész volt a halálra,
de a régi oltárkő szétmállott!
- Tiszta új bort öntött a pohárba,
(a kereszt valahol készen állott).
Ő a kelyhet kézről-kézre adta:
"az én vérem Új Szövetség vére!"
Azután dicséretet énekelve
elindultak az Olajfák hegyére.
A Gecsemánéban való gyötrődés.
A tanítványok elalszanak,
nem tudnak éberen imádkozni
Molnár B Antal [ 2011-04-21 10:59 ]
MILY SZÍVRENDÍTŐ FOHÁSZKODÁS!
Mily szívrendítő fohászkodás Hallatszik most ama kertből; Ím végbemegy a nagy megváltás Élet s halál harca eldől. Te legszentebb éj annyi éjben, Benned volt a nehéz csata; Egyedül voltál minden helyen, Egyedül hordtad bűnömet Egyedül verted meg teljesen A pokolbéli sereget! Itt állok remegve és sírva, Szemlélem véres cseppjeid. Míg lelked halálharcát vívja, Földet áztatják véres könnyeid.
A GECSEMÁNÉBAN
Egy kertre csendben száll az éj, A tanítványok álma mély. Jézust magára hagyta mind, S Ő felvesz, hordoz tenger kínt. Lehajtja mélyen szent fejét, A kín átjárja bús lelkét, És csendben feltör az éjből Imája, szíve mélyéből. úgy legyen Mindenkor földön és a mennyben. „A kín pohárt vedd el, Atyám, Ha lehet, el ne jöjjön rám! De mint akarod úgy legyen Mindenkor úgy a mennyben ,mint a földön
UTOLSÓ VACSORA
"Míg civakodtok a rangsoron,
addig a lábatok megmosom.
Eldől a sorrend nemsokára..." -
... S egyedül ment a Golgotára.
Molnár B Antal [ 2011-04-21 10:58 ]
N A G Y C S Ü T Ö R T Ö K !
Isten halálára emlékeztető
Eleven kenyér és emberét éltető,
Add hogy éljen lelkem Belőled csupán
s jó ízét Tebenned ne veszítse szám.
Kegyes pelikánom,uram Jézusom,
Szennyes vagyok, szennyem véreddel mosom,
Melyből elég volna egy csepp hullani rá,
Világ minden bűnét meggyógyítaná !
Jézus kit titokba fedve látlak itt,
Mikor lesz, hogy szomjas vágyam jóllakik,
Hogy majd fátyol nélkül nézve arcodat
Leljem szent fényedben boldogságomat !
/Aquinói Szent Tamás /
Somogyi Tamás [ 2010-04-03 22:42 ]
"A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól.
Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit kedvelt Jézus, és hírül adta nekik: "Elvitték az Urat a sírból, s nem tudni, hova tették."
Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett.
Mind a ketten futottak. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz.
Benézett, s látta a gyolcsot, de nem ment be.
Nem sokkal később Péter is odaért, bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot
meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen.
Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt.
Eddig ugyanis nem értették az Írást, amely szerint föl kellett támadnia a halálból." (János 20, 1-9)
Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!
Áldott Húsvétot!
Adrien [ 2009-04-11 22:11 ]
Áldott feltámadási ünnepeket kívánok Nektek. Szeretettel: Adrien és családja
Lilla [ 2009-04-11 22:09 ]
Kivánok egy nagyon szép Szombatot, és Áldott, Békés Húsvéti Ünnepeket!
Nagy Julianna [ 2009-04-07 11:22 ]
Ezúton is szeretnék gratulálni a honlapodhoz! Nehezen lehet valóban biblia
tanításokat tartalmazó oldalakat találni, de ez valóban egy gyöngyszem a
többi között.
Kata [ 2009-04-05 07:01 ]
Nagyon szeretem ezt a honlapot,sokat növekedtem már itt,és erősödtem,hálákat adok az úrnak,hogy ide vezetett. Az Úr áldását kérem rátok és munkátokra.